Levéltári Közlemények, 31. (1960)

Levéltári Közlemények, 31. (1960) - Sárközi Zoltán: Az üzemi bizottságok szerepe az ipari termelés megindításában a felszabadulás után / 87–120. o.

94 Sárkőzi Zoltán kasok megakadályozták a rombolást.

23 Az itt is feltehetőleg korán megválasztott üzemi bizottság működéséről különben nincs közelebbi adatunk. <i A Láden Posztógyár Rt.-ben Weidmann Rezső mechanikai üzemvezető 7— — 12 munkással kezdte meg a helyreállítást január 22-én. E munkát április l-ig Albertfalva közság általános üzemi bizottságának vezetésével folytatták.

24 A Fémlemezgyárban még a nyilas uralom alatt illegálisan megalakult a kommunista üzembizottság. Ennek vezetésével 4 hétig dolgozott kb. 50 munkás élelem és fizetés nélkül, hogy az üzemet átadhassa a szovjet parancsnokságnak.

25 Hasonló példát nyújtott a Lugossy Testvérek Krolupper Művei 218 alkalmazottja, akik január 16-tól március 23-ig 8 hetet hősiesen dolgoztak fizetés és élelmezés nélkül.

26 Egyes vállalatoknál az üzemi bizottságokat megelőzően már különféle intéző-bizottságokkal találkozunk. így február 7-én az V. ker elöljáróság 71/1945. sz. határozata alapján megalakult a Magyar Általános Kőszénbánya Bt. ideiglenes intézőbizottsága. A Magyar Amerikai Olajipari Rt.-t is háromtagú bizottság vezette, melynek helyébe február 27-én választottak üzemi bizottságot.

27 Mint érdekesség megjegyzendő, hogy Budapesten is előfordultak a vidéki példákhoz hasonló, de a lényeget nem érintő elnevezésbeli különbségek. így az Alfa Separator Rt. gyártelepén február 15-én megválasztott 3 tagú üzemi bizottságot munkástanácsnak nevezték, a Kábelgyár Rt.-nál pedig március 2-án üzemi tanács elnevezésű bizottság választásira jöttek össze.

28 Február folyamán a Vörös Hadssreg döntő katonai sikerei, majd Buda ostromának befejezés 3 nagy lendületet adtak a felszabadult főváros minden részében az óvóhelyekről előjövő lakosság békés termelő munkájának megindításához. A legtöbb helyen ekkor történt meg az üzemi bizottságok megválasztása, s kezdetét vette a különböző ipartelepeken működő bizottságok munkájának egvmásközti érintkezés útján való összehangolása. Az 50 100/1945. Ip. M. sz. rendelet megjelenésének időpontjáig az eddigieken kívül az alábbi gyártelepeken megválasztott üzemi bizottságok létezéséről vannak írásbeli bizonyítékaink: Majláth M. Gépjárműjavító Üzem, megalakult január 31-én. Meteor Kőipari és Malomkőgyár Rt., megalakult február 5-én.

29 Oetl Antal Vasöntöde és Gépgyár Rt., február 10-én már ülést tartott. Elnöke Csergő János?

0 Magyar Szivarkapapír és Szivarkáhüvélygyár Rt., megválasztva február 12-ón.

31 Szalay István Rt., megalakult február 13-án.

3a 23 Pándi Ilona i. m., 12. 1. 24 KGL., Lódén Posztógyár Rt. fondja, 7. csomó. "Szabad Nép, 1945. ápr. 12., 2. 1. 26 SzOT. Lt., Vas-Witteg Miklós levelezése. Említi Strassenreiter Erzsébet i. m.^ 201. 1. 27 SzOT. Lt., Vas-Witteg Miklós levelezése. 28 SzOT. Lt., Jegyzőkönyvek, Bt>. 1—16. — Még később, a Dunántúlon is előfordulnak ilyen jelenségek. — Az Ajkai Kőszénbánya Rt.-nál is „üzemi tanács", ül. munkás^ bizottság szerepel: KGL., Ajkai Kőszénbánya Rt. fondja, 5. es. 28 SzOT. Lt., Vas-Witteg Miklós levelezése. 30 KGL., Oetl Antal Vasöntöde ós Gépgyár Rt. fondja, 14. csomó. 31 KGL., Magyar Szivarkapapír- és Szivarkáhüvélygyár Rt. fondja, 17. csomó. 32 SzOT. Lt., Vas-Witteg Miklós levelezése.