Levéltári Közlemények, 31. (1960)

Levéltári Közlemények, 31. (1960) - Sárközi Zoltán: Az üzemi bizottságok szerepe az ipari termelés megindításában a felszabadulás után / 87–120. o.

AZ ÜZEMI BIZOTTSÁGOK SZEREPE AZ IPARI TERMELÉS MEGINDÍTÁSÁBAN A FELSZABADULÁS UTÁN 1944. március 19-én hazánkat megszállta a hitlerista Németország hadserege, hogy a keleti arcvonalról visszavonuló német csapatok hátában levő Magyarországon is kíméletlenül biztosítsa az érdekeinek mindenben megfelelő politikai vonalvezetést. Megkezdődött a hazafiak, az ellenállási mozgalom harcosainak üldözése és a zsidók deportálása. Ezt követőleg az ország — a háború utolsó szakaszában — hadszíntérré vált, majd október 15-e után, a Szálasi-féle nyilas kormányzat hatalomra juttatásával kezdetét vette történelmünk egyik leggyászosabb korszaka. Az országot utóvédharcok színterévé tevő, visszavonuló hitlerista seregek és magyar csatlósaik hazánk anyagi javainak és értékeinek jórészét magukkal hurcolták, a hidakat felrobbantották, az ipartelepek és vasutak zömét tönkretették, a fegyverfogható férfiak és fiatalok tízezreit pedig erőszakkal az ország területének elhagyására kényszerítették. így a diadalmasan előretörő Vörös Hadsereg által felszabadított országban az újjáépítés munkáját hihetetlen mélypontról kellett megindítani. Az élet legelemibb feltételeinek megteremtése, az elpusztult városok és falvak termelőmunkájának megindítása hatalmas erőfeszítéseket követelt. Ebben a nehéz történelmi helyzetben a felszabadult nép, a munkások, a parasztok és értelmiségiek hősies munkája mentette meg hazánkat. A magyar újjászületés nagy művét kezdetben a kommunisták által vezetett s 1944. december 2-án Szegeden megalakult Függetlenségi Front ismert programja alapján álló, azt megvalósító Ideiglenes Nemzeti Kormány és a koalícióban tömörült demokratikus pártok irányították. A vezetésükkel kibontakozó forradalmi átalakulás rövidesen talpra állította, és életre keltette az alélt országot. E hősi korszak jelentős intézményei voltak a Függetlenségi'Front helyi szervei, a nemzeti bizottságok, valamint a parasztokat földhöz juttató földigénylő bizottságok és a nagyipari vállalatok körében létrehívott üzemi bizottságok. Ez utóbbiak abban különböztek az 1919-es üzemi vagy munkástanácsoktól, hogy azok mint a proletárdiktatúra szervei birtokba vették, vagyis szocializálták a gyárakat. Ezzel szemben az 1945-ben alakult üzemi bizottságok működése nem érintette a tulajdonjogot. Ám 1919 után általuk vált először lehetővé, hogy a munkásság is részt vegyen az ipar ellenőrzésében, majd irányításában, sőt a tőkés elemekkel folytatott harcában is fokozatosan egyre inkább tért nyerjen. Mindez az üzemi bizottságok működésének már kezdettől fogva igen nagy politikai jelentőséget adott. ,,A függetlenségi front szegedi újjáépítési programjában — állapítja meg Nemes Dezső — nem szerepel olyan intézmény bevezetése, mint az üzemi bizottság. Törvényes rendelkezést, amely létét elismerte és jogkörét sza-