Levéltári Közlemények, 31. (1960)
Levéltári Közlemények, 31. (1960) - Sárközi Zoltán: Az üzemi bizottságok szerepe az ipari termelés megindításában a felszabadulás után / 87–120. o.
88 Sárkőzi Zoltán bályozta, az ideiglenes kormány csak Budapest felszabadítása után bocsátott ki. De ezek a szervek, mint a nemzeti újjászületés munkásszervei nyomban létrejöttek, amint a front nyugat felé haladva, egy-egy újabb felszabadított várost, nagyközséget hagyott maga mögött. A szegedi programban nem szerepelt az ipari termelés és az iparvállalatok kereskedelmi tevékenysége feletti munkásellenőrzés általános megvalósítása. És mégis létrejött, mégpedig mint a nemzeti újjászületés egyik nélkülözhetetlen tényezője. Létrehozta a munkásság forradalmi öntevékenysége, melynek a kommunista párt adott helyes irányt. Nem volt erő, amely az újjáépítés megindulásának legnehezebb óráiban létrejött új, forradalmi munkásszerveket felszámolhatta volna. S a munkáaellenőrzés a forradalmi átalakulásnak olyan vívmánya volt, amely túlment a polgári demokratikus kereteken, a szocialista forradalom egyik eleme népi demokratikus fejlődésünk első, demokratikus szakaszában." 1 Tanulmányunkban az üzemi bizottságok sokirányú tevékenységéből elsősorban az ország újjáépítésével szoros kapcsolatban álló áldozatos munkát, tevékenységüknek tehát elsősorban gazdasági oldalát igyekszünk bemutatni. Már itt hangsúlyoznunk kell azonban, hogy az ország felszabadulását közvetlenül követő időkben a bizottságok működésének gazdasági és politikai oldala nem választható szót élesen. Hiszen akkor a termelés megindítása politikailag is a legfontosabb tennivaló volt, melynek a korabeli viszonyok közt való sikeres megoldása felmérhetetlen politikai jelentőséggel is bírt. A bányák üzemképessé tétele, a közlekedés megindítása, a közművek helyreállítása nélkül megállt volna az ország élete. A Vörös Hadsereg győzelmes harcainak segítése az ország további politikai sorsára nézve volt elhatározó fontosságú. Ezekkel a nem csekély erőfeszítést kívánó és nem kevéssé, kihatásaikban politikailag is döntő jelentőségű feladatokkal a felszabadulás utáni első hónapokban elsősorban az üzemi bizottságok birkóztak meg. Magától értetődik, hogy helytelen és téves beállítás lenne az, ha az üzemi bizottságok politikai munkáját csak ezekre a formákra korlátoznók. De hangsúlyoznunk kell, mennyire jelentős az, hogy a termelés megindulásának most felsorolandó, sokszor talán jelentéktelennek tűnő, talán apró tényeiben is meglássuk azoknak a korabeli viszonyok között komoly politikai jelentőségét. Mint ahogy a munkásságnak a termelés megindításáért vívott harca során nemegyszer valóban sor is került közvetlen politikai jellegű cselekvésre is: a gyárak vezetőségéből a fasiszta rendszerben magukat kompromittált tőkés elemek eltávolítására ós a jobb termelés érdekében az államosítás korai követelésére. I. Az első üzemi bizottságok A Vörös Hadsereg által legkorábban felszabadított országrészekben az üzemi bizottságok munkája a Függetlenségi Front megalakulása után azonnal megindult, még az Ideiglenes Nemzeti Kormány létrehozása s jóval az üzemi bizottságokról kibocsátott első rendelet megjelenése előtt. 2 1 Nemes Dezső ; A népi Magyarország fejlődése 1945—1960. Századok, 1960. 1—3. sz. 7. 1. 8 Nemes Dezső: Magyarország felszabadulása. Bp. 1960. 235. 1,