Levéltári Közlemények, 31. (1960)

Levéltári Közlemények, 31. (1960) - Hársfalvi Péter: A közép- és alsófokú mezőgazdasági igazgatás a felszabadulás után / 71–86. o.

A közép- és alsófokú mezőgazdasági igazgatás a felszabadulás után 83 szőtt az egységes állami, népgazdasági feladatokkal összefüggő kérdések megoldásában. Ennek érdekében fogta egybe az összes helyi igazgatási erőket. A közigazgatás politikai egységesülését szolgálták a közigazgatás fokozottabb ellenőrzését célzó belügyminiszteri rendelkezések is. A belügyminiszter az ezzel kapcsolatos főispáni jelentésektől pontos és részletes tájékoztatást várt a törvényhatóságok területének gazdasági, különösen pedig mezőgazdasági állapotáról és az ezzel kapcsolatos intézkedésekről.

31 1949 tavaszán a belügyminiszter már olyan jelentést várt a főispánoktól, mely a ,,tavaszi mezőgazdasági munkálatok állására vonatkozó részletes adatokat is tartalmazza", s az alispán útján gondoskodnia kellett arról, ,,hogy minden közigazgatási szerv... a tavaszi mezőgazdasági munkák biztosítását sagítse elő, és tevékenységéről a főispán úrnak hetenként számoljon be".

32 A köz- ós szakigazgatási szgrveknek együttesen kellett a mezőgazdasági munkák elvégzésére felkészülniük, mégpedig úgy, hogy a községekben az egyes gazdákra váró konkrét feladatokat tükröző munkatervek álljanak rendelkezésükre, s gondoskodniuk kellett arról, hogy a teendők végrehajtását gazdaságonként ellenőrizzék. A hároméves terv időszakában a vármegyékben tervmegbizottak működtek, de 1948-ban a 6050/1948. M. E. sz. rendelettel külön megszervezik a tervmegbizottak hálózatát is. Ez a hálózat ismét erősítette az egységes állami mezőgazdasági igazgatás kialakulását. Az állami és önkormányzati igazgatás egységesítése mellett felmerült az az igény is, hogy a különböző állami szakigazgatási szervek munkáját szervezetileg összefogják, azok működését koordinálják. Mindkét irányban lényeges előrelépést jelentett a megyei mezőgazdasági igazgatóságok megszületése. Az igazgatóságokat létrehozó 2616/1949. (III. 23) Korm. sz. rendelet ki is mondja, hogy azok létrehozása a földművelésügyi szervek egységes működésének biztosítása végett történik, hogy azáltal is hatályosabbá tegye működésüket általában a mezőgazdasági termelés, különösen is a mezőgazdasági termelőszövetkezetek s a tervgazdálkodás fejlesztése érdekében. A mezőgazdasági igazgatóság feladatköre kiterjedt a növénytermelés, növényegészségügy, állattenyésztés, állategészségügy, szövetkezetügy, gépesítés, borászat, szőlészet, méhészet, selyemtenyésztés, erdészet, vadászat, kertészet s az alsófokú mezőgazdasági szakoktatás ügyeire, melyek pedig önálló szakigazgatás vagy a megyei közigazgatás hatáskörébe tartoztak. Az igazgatóságok megalakulása nagy lépést jelentett előre akkor is, ha az igazgatás és ezzel kapcsolatban az irányítás kettősségét nem is számolta fel teljesen, s nem olvasztott magába minden a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos szervet. (Földhivatal, vízügyi szervezet stb.) Az igazgatóság a földművelésügyi miniszter külső igazgatási szerve lett, de a jogszabályok keretein belül a törvényhatóság első tisztviselője is irányíthatta és utasíthatta. Ez volt a helyzet korábban a vármegyei gazdasági felügyelőségekkel is. A kormányrendelet azt is kimondotta, hogy a rendelkezés nem érinti az önkormányzati hatóságoknak a földművelésügyi igazgatási hatósági jogkörét. 31 Ld. pl.: 617 860/1948. EDE. 3. B. M. sz. 82 124 215/1949. III./ell. B. M. sz. 33 10 427/1949, (IV. 3.) F. M. sz. 6*