Levéltári Közlemények, 31. (1960)

Levéltári Közlemények, 31. (1960) - Hársfalvi Péter: A közép- és alsófokú mezőgazdasági igazgatás a felszabadulás után / 71–86. o.

A közép- és alsófokú mezőgazdasági igazgatás a felszabadulás után 77 rájuk támaszkodott az ideiglenes kormány a közigazgatás helyi megszervezésében is. ' -•-'A közigazgatás rendezésével kapcsolatban kibocsájtott 14/1945. M. E. számú rendelet az ország lakosságát felhívta, hogy önállóan gondoskodjék, önkormányzati úton, a közigazgatás szerveinek helyreállításáról, működésüknek megindításáról. Az így létrehozott önkormányzati testületek és közigazgatási szervek osztály tartalma természetesen lényegesen megváltozott. A kormányrendelet értelmében az önkormányzati testületekben a lakosság egyes rétegeit arányos képviselet illette meg. Ennek politikai biztosítása a nemzeti bizottságok

19 feladata volt. Az önkormányzatok és igazgatási szervek működési jogköre azonban a régi jogszabályokhoz igazoddtt. Hatáskörük azokra az ügyekre terjedt ki, melyeket korábban valamelyik jogszabály odautalt. A háború utáni rendkívüli helyzet következtében a kormány a helyi önkormányzatoktól és a helyi igazgatástól fokozott figyelmet igényelt a gazdasági élet, különösen a mezőgazdasági termelés irányában. A kormány vagy a földművelésügyi miniszter a közigazgatási hatóságoktól a felszabadulás pillanatában rendkívüli szervező munkát és ellenőrző tevékenységet követelt a termelés megindításával kapcsolatban. A földművelésügyi miniszter már egyik legelső rendeletében nyomatékosan felhívja az alispán és polgármester figyelmét, ,,hogy a termelés körébe tartozó mindennemű feladatát a legjobb tudása szerint felelőssége tudatában teljesítse és . . . a mezőgazdaság állapotáról kéthetenként jelentést készítsen, és azt az ideiglenes nemzeti kormány gépkocsi futárszolgálata útján vagy más módon a földművelésügyi kormányzathoz juttassa el".

20 E kötelesség elsősorban a törvényhatóságokra hárult, amelyek e munkában támaszkodhattak a területükön működő közés szakigazgatási szervekre — főszolgabíró, gazdasági felügyelő, jegyző, gazdasági előljáró — sőt a mezőgazdasági érdekképviseletre is: a mezőgazdasági kamarákra és a mezőgazdasági bizottságokra. A vármegyei igazgatásra hárult az a feladat is, hogy — mivel a földművelésügyi miniszternek nem volt rá lehetősége f- megszervezze a gazdasági felügyelői és gazdasági elöljárói hálózatot is. Erre az alispánok a földművelésügyiminisztertől 1945. februárjában kaptak utasítást, a 30 721/1945. F. M. sz. rendelettel. Az állami szakigazgatásnak e közép- és alsófokú szervezete azonban ezzel nem került az önkormányzatok felügyelete alá. Az alispán a megbízatást a felügyelői és elöljárói munkakörökre csak ideiglenes jelleggel adhatta. A minisztérium a továbbiakban, a mezőgazdasági termeléssel és igazgatással összefüggő rendelkezéseit a törvényhatóság első tisztviselőjének és a vármegyei gazdasági felügyelőnek egyaránt adja, s a rendelkezések végrehajtásáról mindkettő köteles volt gondoskodni.

21 A magyar mezőgazdaság és a magyar parasztság életében a felszabadulás után a döntő változást a nagybirtok rendszer radikális felszámolása, a földosztás jelentette. Ennek lebonyolítását a kormányzat önálló szervezetre bízta. Ez alulról felfelé a következőképpen épült fel: községi földigénylő bizottságok, megyei földbirtokrendező tanácsok és végül az Országos Földbirtokrendező Tanács. A megyei földbirtokrendező tanácsok mellett, az admi. 19 A nemzeti bizottságok szerepéről: Balázs Béla : A nemzeti bizottságok szerepe népi demokráciánk létrejöttében. (Tanulmányok a népi demokrácia történetéből.) Budapest, 1955. 157—235. 1. 20 30 001/1945. F. M. sz. 21 Ld pl: 30 791/1945. F. M. sz.