Levéltári Közlemények, 31. (1960)

Levéltári Közlemények, 31. (1960) - Hársfalvi Péter: A közép- és alsófokú mezőgazdasági igazgatás a felszabadulás után / 71–86. o.

78 Hársfalvi Péter nisztratív és műszaki ügyvitel ellátására megyei földhivatalt szerveztek. E szervezet működését a földművelésügyi miniszter irányította és vezette. E köztestületek részletes működését a földreform alaprendelete (600/1945. M. E. sz.), majd annak I. számú végrehajtási rendelete (33 000/1945. P. M. sz.) sza­bályozta. Miután e szervezet bár nagyon fontos, de speciális és egyszeri fel­adat megoldására jött létre, mint a mezőgazdasági igazgatás szervezetének részét nem ismertethetjük. Fontosságának és működésének megfelelő ismer­tetése önálló tanulmányt igényel. Azt a mozzanatot azonban itt is hang- * súlyoznunk kell, hogy a földreform végrehajtásával kapcsolatban a legna­gyobb feladatot és a legtöbb jogot a kormányzat azokra ruházta, akik a felosz­tandó föld várományosai voltak. A kormányzat, mint említettük, a mezőgazdasági igazgatás, a termelés megindítása tekintetében azonban nem támaszkodott pusztán a meglevő szervezetre. Létrehozta a termelési bizottságokat, melyek a mezőgazdasági termelés megindításában és irányításában a felszabadulás évében, de utána is jelentős szerepet játszottak. A termelési bizottságokat a földművelésügyi miniszter 30 300/1945. sz. rendelete hívta életre, melyet az alispánokhoz, a kerületi mezőgazdasági kamarákhoz, a vármegyei és járási gazdasági felü­gyelőkhöz és a községi elöljáróságokhoz bocsátott ki 1945. február 17-én. Ebben a mezőgazdasági munkák sikeres elvégzése érdekében azt rendelte a miniszter, hogy ,,minden község elöljárósága, a gazdasági elöljárók, a mező­gazdasági bizottságok, valamint a gazdák és munkások képviselőinek bevoná­sával a járási (vármegyei) gazdasági felügyelők irányítása mellett haladék­talanul fogjon hozzá termelési és munkaterv kidolgozásához, a tavaszi mező­gazdasági munkák hiánytalan elvégzésére". A munka megkezdésében ne vár­janak felsőbb segítségre vagy utasításra, vegyék kezükbe a kezdeményezést és hozzanak létre termelési bizottságot. E bizottságok feladata lesz az említett tervek kidolgozása, melyeknél a legpontosabban számba kell venni a köz­ségben megművelésre váró földterületet s az ehhez rendelkezésre álló erő­forrásokat. A rendkívüli állapotokra, elsősorban a nagyfokú igaerő hiányra tekintettel, a mezőgazdasági munkákat a kölcsönös segítség elve alapján kell megszervezni, és gondoskodni arról, hogy minden talpalatnyi föld műve­lés alá kerüljön, azoké is, akiknek nincs hozzá felszerelésük vagy jószág­állományuk. Az igaerő tulajdonosokat méltányos bér mellett igénybe kell venni, a vonakodókat ki is lehet rendelni munkára. Az elhagyott tanyai és uradalmi birtokok művelése és kezelése szintén a községi termelési bizottságok feladata volt. A rendelet értelmében az ilyen uradalmak vagy birtokok élére gondnokot voltak kötelesek állítani, aki a gazdálkodást vezette és irányította, és tevékenységéért a termelési bizott­ságnak volt felelős. A termelési bizottság kötelessége volt az is, hogy a volt uradalmi cselédséget munkába állítsa. Ennek sikere érdekében a rendelet lehetővé tette, hogy az elhagyott birtok területéből a rajta élő cselédség annyi földet igényelhessen haszonbérletbe, amennyit meg tud művelni. A többi birtokrészt más vállalkozóknak lehetett kishaszonbérletbe kiosztani. A bér­lők az eredményesebb munka érdekében társulhattak és kishaszonbérlfí szö­vetkezetekbe tömörülhettek. Az uradalmak megműveltetésének ez a módja már utat jelentpft a földreform felé. Bár a rendelet kimondta, hogy a bérlet sem a csplédség, sem a többi haszonbérlők számára nem jelent előjogot a földosztásnál, de azt is hangsúlyozta, hogy a tavaszi mezőgazdasági munkák­ban való tevékeny, hozzáértő részvételt a földreform során figyelembe lehet

Next

/
Thumbnails
Contents