Levéltári Közlemények, 31. (1960)

Levéltári Közlemények, 31. (1960) - Hársfalvi Péter: A közép- és alsófokú mezőgazdasági igazgatás a felszabadulás után / 71–86. o.

•m 76 Hársfalvi Péter A fentiekből látható, hogy Magyarországon is, a kapitalizmus utolsó évtizedében az állam és a közigazgatás gazdasági beavatkozása jelentősen növekedett a mezőgazdasági termelés vonatkozásában is, s ennek érdekében tapasztalható az igazgatás racionalizálása és a termelőkhöz való közelebb vitele is. Újból hangsúlyoznunk kell azonban, hogy mindez az uralkodó osztályok, a nagybirtokosok érdekében törtónt. Az állam osztálytartalma az intervenció jellegét ós mértékét is meghatározta. A mezőgazdasági igazgatás alsóbb, szervezetének kiépítése, a szervezet. eredményesebb működésének kidolgozása tovább növelte annak a lehetőségét, hogy a dolgozó parasztság és a nincstelen falusi milliók munkáját még „racionálisabban" tudják a tőkések és nagybirtokosok érdekében kihasználni. "s vT' n. • A felszabadulás után végbement fejlődósben két nagy periódus külön böztethető meg. Az első időszak a hatalom jellege szempontjából a munkásság és. parasztság demokratikus diktatúrája volt. A demokratikus diktatúra proletárdiktatúrává fejlődése már 1946-ban, a Magyar Kommunista Párt harmadik kongresszusán elfogadott politikai és gazdasági program végrehajtásával megkezdődött, s lényegében 1948 nyarán, a két munkáspárt, forradalmi alapokon való egyesülésével fejeződött -be.

17 A közigazgatás szerkezetében ós formáiban bekövetkezett változásokat nem lehet az államhatalom jellegének mintájára ós azzal időben is egyezően két szakaszra osztani. Ebben a tekintetben a világos korszakhatárt 1950, a tanácsok megalakulása jelenti. A tanácsok megalakulásával vált a közigazgatás formailag, szervezetileg is szocialistává. A korábbi időszakot kezdettől fogva a régi közigazgatási szerkezet és az új, népi, forradalmi szervek párhuzamos, gyakran harcos, feszült működése jellemezte. Ez azzal magyarázható, hogy a Szovjetunió felszabadító tevékenysége következtében a népi demokratikus, majd szocialista forradalom békésebben és hosszabb* idő alatt zajlott le, nem merült fel a polgári közigazgatás teljes és azonnali szóttörésének szükségessége a felszabadulás pillanatában. Ezt egyben ä népi demokratikus forradalom antifasiszta jellege is indokolta.

18 : A népi demokratikus államhatalom és az új demokratikus közigazgatás kezdettől fogva intenzívebben foglalkozott a mezőgazdasági politika kérdéseivel és a termelés ügyeivel, mint a polgári közigazgatás a felszabadulás előtt bármikor. Alább ezt a folyamatot kisérjük végig a tanácsrendszer megalakulásáig. A felszabadulás pillanatában felmerült legfontosabb feladatok között a mezőgazdasági termelés megindítása, az agrárforradalom végrehajtása, a közigazgatás újjászervezése és demokratizálása jelentős helyet foglaltak el. Ezek közül az első kettőnek a megoldása erősen érintette a mezőgazdasági igazgatás szervezetét is. Az új, demokratikus kormányzat mindkettő végrehaitásában jelentős mértékben, sőt elsősorban az agrárproletáriátusra és a dolgozó parasztságra óhajtott tárnaszkodni. Ezzel a szándékkal hozta létre az ideiglenes nemzeti kormány a termelési és földigónylő bizottságokat, de 17 Vő. Nemes Dezső: Magyarország felszabadulása. Budapest, 1960. 258—59. 1. 18 A^közigazgatás fejlődéséről lásd: dr. Münnich Ferenc: Állami életünk 15 éves fejlődése. Állam ós igazgatás. X. évf, (1960.) 4. sz.