Levéltári Közlemények, 31. (1960)

Levéltári Közlemények, 31. (1960) - Degré Alajos: A közigazgatás megindulása Zala megyében a felszabadulás után / 3–21. o.

6 Degré Alajos gyár uralkodó osztálynak nyugati (angolszász) tájékozódása részéhez

26 tartoztak, de a felszabadulás után mint a fasiszták által üldözöttek léptek fel. A nyilas vezetőtisztviselők természetesen a németek visszavonulásakor Németországba távoztak, kezdeményező vezetőtisztviselő tehát nem volt. A fent felsorolt tennivalók ellátását azonban sürgősen meg kellett kezdeni. A népi szervek a rend megteremtésével és a közlekedés helyreállításával segíteni kívánták a felszabadító szovjet csapatokat is, amelyek a megyétől nyugatra eső jugoszláv területen még súlyos harcokat vívtak. A kezdeményezés legalább helyenként a nemzeti bizottságoktól indult ki. Nemzeti bizottságok, mint forradalmi szervek

27 ott keletkeztek először, ahol a forradalmi átalakulás társadalmi alapja szilárd volt, és a forradalmi munkásság meg tudta őrizni szervezetét. Nagykanizsán, szinte a felszabadulás napján megalakult a Kommunista Párt helyi szervezete, és április 5-én, tehát három nappal a város felszabadításának befejezése után már minden külső befolyás nélkül összeült a Kommunista Párt Csangery utcai helyiségében a Kommunista párt 4, a Szociáldemokrata Párt 4, a Szakszervezetek 3 kiküldöttje, meghívtak 4 pártonkívüli demoki ratikus gondolkozású férfit is. Megalakították a nemzeti bizottságot, a meg\ jelentek közül elnököt, alelnököt, titkárt és jegyzőt választottak. Első intózkedésképp3n a nemzeti bizottság megbízta a polgármesteri teendők ellátásával Windisch Dénest, a nemzeti bizottság szociáldemokrata tagját, a főszolgabírói teendőkkel — a nyilas időkben is működött, de a helyén maradt legidősebb tisztviselő, Lontay Alán mellőzésével — Dr. Kovács László nagykanizsai ügyvédet. Rendőrkapitánnyá Dr. Molnár Győzőt tette meg, aki asztalos volt, de már felnőttként mint magántanuló középiskolát és egyetemet is végzett, és ekkor rendőrfogalmazóként működött. A sajtófőnökséget Brónyai Lajos, veterán, 1919 évi direktóriumi tagra ruházta. A megbízottak Windisch kivételével nem voltak a nemzeti bizottság tagjai, de előtte azonnal fogadalmat tettek, és megkezdték működésűket. Április 8-áh a polgármester már jelentette, hogy a járványgócokat felszámolták, a villanyvilágítás, vízellátás működik, élelmiszer elosztóhelyeket, ós népkonyhát állítottak fel. Javaslatára a romok eltakarítására, utak és hidak helyreállítására már e napon megkezdték a kötelező közmunka szervezését.

28 Intézkedései nyomán a hivatali apparátus működésbe lépett, április 7-én már házasságot kötöttek az anyakönyvvezető előtt, és április 10-től megindult a rendszeres anyakönyvvczetós is. Nagykanizsán tehát a nemzeti bizottság nemcsak a közigazgatás szervezését, de az egész államhatalmat gyakorolta, amit helyi szerv csak forradalom idején tehet meg.

29 A nemzeti bizottságnak ilyen határozott, éles kezdeményezéséről, mely azonnal megindítja a demokratikus közigazgatás felépítését, a hivatalok élére a munkáspártok megbízottait, állítva", eddig csak a Tiszántúlról tudtunk.

30 Mint ott, itt is szóles egységfront létesült, mely felölelte mindazokat a pártonkívülieket is, kik szemben álltak a hitlerizmussal, és meg akarták 26 G. Fazekas Erzsébet: Népi demokratikus forradalmunk néhány kérdése. (Tanulmányok) 16. 1., Bevesz Imre : uo. 124. 1. 27 Csizmadia Andor, A nemzeti bizottságok. (Kandidátusi értekezés a Magyar Tudományos Akadémia kézirattárában.) 114. 1. 28 A Nagykanizsai Nemzeti Bizottság jegyzőkönyvei. 29 Csizmadia i. m. 53. 1. 30 Balázs Béla,: A nemzeti bizottságok. (Tanulmányok) 190—192. 1.