Levéltári Közlemények, 31. (1960)

Levéltári Közlemények, 31. (1960) - Degré Alajos: A közigazgatás megindulása Zala megyében a felszabadulás után / 3–21. o.

A közigazgatás megindulása Zala megyében a felszabadulás után 7 kezdeni az újjáépítést. De a fenti adatokból kitűnően is a szervezkedés kezdeményezője és voltaképpeni irányítója a Kommunista Párt volt.

31 < Zalaegerszegen akkor kevés volt a munkás, és a munkásszervezeteket a nyilas uralom is jobban szóttiporta, mint Nagykanizsán. Itt szervezett pártok az első napokban nem voltak. Brand Sándor alispán ugyan már három nappal a felszabadulás után megjelent volt hivatalában, de érdemi intézkedésének nincs nyoma. Végre április 8-án, kerek 10 nappal a felszabadulás után bement a megyeházára Dr. Brigiévics Károly zalaegerszegi ügyvéd, — 1919 februárjában a Károlyi-kormány kormánybiztos-főispánja, — és minden formális megbízatás nélkül gyakorolni kezdte a főispáni teendőket. Fellépésére szükség volt, mert a tankcsapdák, romok, szemét eltakarítását, a hullák el temetését, a gazdasági élet megindítását a szovjet katonai parancsnokság is sürgette. Briglevics alkalmasnak látszott a kezdeményező szerepére, mert 1919-es múltja a munkáspártokkal, ügyvédi gyakorlata a megyei tisztviselőkkel és a polgári réteggel tette tárgyalóképessé. Azonnal elrendelte, hogy Baráth Ferenc polgármester — akinek eddig szintén nem volt megbízása — gondoskodjék a romeltakarításról és a köztisztaság megteremtéséről, a bíróságok és megyei hivatalok vegyék fel a munkát, a négy zalaegerszegi bank teremtsen rendet helyiségeiben, állítsa munkába alkalmazottait, és álljon a"közönség rendelkezésére.

32 Briglevics kezdeményezése jó eredményekkel járt. A következő napon, április 9-én megkezdte működését az alispáni hivatal, elrendelte a megye^ közigazgatási apparátusának munkábaállítását és az üzletek kinyitását.

33 Április 13-án a városi polgármesteri hivatal gépezete is megindul, megkezdik az anyakönyvvezetést is.

34 Április 12-én megalakult a zalaegerszegi nemzeti bizottság is. Szervezője, majd elnöke a német koncentrációs táborból kiszabadult Wassermann Frigyes ny. városi főmérnök, a polgári demokrata párt tagja volt: A bizottság első üléseinek jegyzőkönyvei, és első intézkedései nincsenek meg. Később hivatkozott arra, hogy már április*8-án tett volna intézkedéseket,

35 de iktatókönyvéből kitűnőleg az első, legsürgősebb intézkedései április 12-én keltek. Ekkor helyezte vissza hivatalába Brand Sándor alispánt, bízta meg a polgármesteri teendőkkel Baráth Ferencet, a törvényszéki elnöki teendőkkel Pénzes Lászlót, *a rendőrkapitányiakkal Kádár Bélát, és még 8 intézmény élére állított vezetőt. lízek azonban gyakorlatilag többnyire csupán már megtörtént kezdeményezések jóváhagyásai voltak. Nem is kívánt állandó irányító lenni, mert következő intézkedéseit csak április 23-án tette, úgy látszik akkor tartotta legközelebbi ülését. Elnöke, Wassermann is inkább a nézeteltérések elsimításában látta feladatát. így a kezdeményezés megmaradt Briglevics kezében. Ő a főispáni hivatalban' valóságos panaszirodát létesített, és jó kapcsolatot tartott a szovjet katonai parancsnokságokkal, amelyek igyekeztek kórelmeit teljesíteni. Hamarosan szerzett egy autót (egy vendéglős adta kölcsön), azzal megpróbálta a megye egy részét bejárni. Eljutott Nagykanizsára is, ott kapcsolatot teremtett a nemzeti bizottsággal, jóváhagyva annak addig tett forra• 31 Vö. Nemes i. m. 143—5. 1. 32 Fi. 3, 6, 7, 10. 33 Alispáni iktatókönyv 1945, új I. köt. 34 Zalaegerszegi polgármesteri iktató 1945. I. köt., Fi. 14. 35 Fi. 599. (júl. 17.).