Levéltári Közlemények, 31. (1960)

Levéltári Közlemények, 31. (1960) - Kanyar József: Földosztó szervek és működésük Somogy megyében / 37–70. o.

Földosztó szervek és működésük Somogy megyében 59 A késedelmes határozatok és az ellentmondó utasítások következtében a földigénylők több helyütt megkezdték a volt uradalmi épületek engedély nélküli széjjelbontását. Egyes községekben a nemzeti bizottságok határozata alapján, másutt a járási főjegyzői hivatalok diszponáltak az épületek s bontási anyagok felett.

65 Egységes szabályozás hiányában s az építőanyagok egyenlőtlen elosztása következtében helyenként az építőanyagokkal valóságos illegális cserekereskedelem alakult ki a megyében.

66 A házhely ügyek végleges rendezését ezután az Országos Földhivatal

67 a mérések megkezdése előtt egy minden községbe kiszálló, szakhivatalok küldötteiből álló központi bizottságra ruházta, amely a községi elöljáróság és az UFOSZ bevonásával felülvizsgáltatta a házhelyjuttatásokat.

68 Igen jelentős szerepük volt a földosztó szerveknek a mezőgazdasági termelés megindításában azáltal, hogy a nagybirtokokon található ugyancsak felosztásra került termés és felszerelés tulajdonjogát is szabályozták. A Földhivatal már az első hetek munkájában — segítve a Tanácsnak — a megyei Állattenyésztő Egyesület és a megyei Gazdasági Felügyelőség megkeresésére előterjesztést tett a földművelésügyi miniszterhez a megye törzskönyvezett állatállománya (ló, szarvasmarha, sertés és juh) megmentésére, kérve annak sürgős rendeleti szabályozását.

69 Az elvi irányításon kívül a Tanács az élet által felvetett problémák rengetegében is rendet kellett, hogy teremtsen. A befutott panaszok zöme arra késztette, hogy a megyei Nemzeti Bizottsághoz forduljon a termelési folytonosság biztosítása érdekében, javasolva az igavonó állatokkal és gépekkel nem rendelkező földhöz jut tátották érdekében a községi termelési bizottságok olyan hatáskörrel való felruházását, amely méltányos ellenszolgáltatásért

70 igénybe vehesse azoknak a régi gazdáknak az igás állatait és gépi erejét is, akik ilyenekkel rendelkeztek,

71 véget vetve ezáltal annak a tarthatatlan helyzetnek, amely nagy uzsorát fizettetett az igavonó állat nélküli földhözjut tatottakkal, nem ritkán egy napi fuvarért 12 napszámbért. A Nemzeti Bizottság erélyes határozatával igyekezett maga alá gyűrni a kizsákmányolás e szörnyű fajtáját és méreteit. Az anomáliák felszámolása s a termelés folytonossága érdekében a Tanács a Vármegyei Termelési Bizottság javaslatára elhatározta — a kormány várható intézkedéséig —, hogy járásonként két okleveles gazdatisztet, mint termelési irányítót és két gépészt, mint traktorellenőrzőt alkalmaz a vármegyei háztartási alap terhére.

72 A termést a Tanács mindenütt az új gazdák részére biztosította. A termés fejében a kiosztott földeken az őszi vetések után munkadíj és vetőmag 65 Megyei földhivatali iratok, 397/1945. 66 A Földhivatal műszaki osztályának 1946. ápr. 8-án kelt 632/1946. sz. jelentéséből. 67 86817/1947. sz. rendelet. 68 A felülvizsgálat a telkek alkalmasságára is kiterjedt. A meg nem felelő telkeket pedig kicserélték. 69 A földreformról szóló alaprendelet s azt kiegészítő végrehajtási utasítások az értékes állatállomány megmentéséről nem intézkedtek, amelynek következtében a földigénylők sok helyütt a törzskönyvezett állatokat hizlalásra adták el vagy fogták be, vagy éppen vágóhídra juttatták. Ilyen körülmények között a törzskönyvezett állatok továbbtenyésztését aggályosnak látta a Földhivatal. Megyei földhivatali iratok, 338/1945. 70 Egy napi igásfogat után 4 napos kézi munka. 71 Megyei földhivatab* iratok, 5429/1945. aug. 26. 72 Megyei Nemzeti Bizottsági iratok, 1946. jan. 19. 51. sz. jzkv.