Levéltári Közlemények, 31. (1960)

Levéltári Közlemények, 31. (1960) - Kanyar József: Földosztó szervek és működésük Somogy megyében / 37–70. o.

60 Kanyar József költség stb. címén az új birtokosok a volt tulajdonosoknak kh-ként 150 kg búzát és 30 pengőt, évelő növények esetében pedig a termés félét fizették ellenszolgáltatásként. Ha a „maradékbirtokos" tovább gazdálkodott, úgy a térítéseket az új gazdáknak természetben, ellenkező esetben pénz értékben kellett fizetniök. Az élő- és holtleltár pedig az úgynevezett háborús leltárhányad arányában illette meg a „maradékbirtokosokat."

73 Az 1945. október 15-ón megszűnt haszonbérleti jogviszonyokat is rendeznie kellett a Tanácsnak. A haszonbérlőknek az ingatlanokat minden es stben át kellett adniok a f Öldigónylőknek, akik a haszonbérlők által bevetett területekbe befektetett munka és vetőmag ellenértókét kötelesek voltak megtéríteni.

74 A földhözjuttatással egyidejűleg az alaprendelet 25. §-a alapján az igénybevétel alá eső élő- és holtfelszerelés is felosztásra került a íöldhözjuttatottak között. A földigénylő bizottságok általában 1945 májusában kezdték el az élő- és holtfelszerelések felosztását. A volt gazdasági cselédek az uradalmak teljes felszereléseit mindenütt — teljes egészében — a maguk számára igényelték. A Tanács gyakorlatában valóban elsőbbség illette meg a volt cselédséget, utánuk azonban közvetlenül a községi nincstelenek érdekeit tartotta szem előtt. Csurgón az Országos Földhitelintézet gazdaságának megmaradt állatállományából szép számmal részesültek a községi nincstelenek is. A nagyobb gazdasági eszközök (traktorok, szántógépek stb.) a földművesszövetkezetek tulajdonába mentek át. így került 1946 végéig a földművesszövetkezetek tulajdonába 127 traktor, 58 aratógép, 371 kaszálógép, 31 gőzeke garnitúra (üzemképtelenek), 925 cséplőgép és 4707 vetőgép.

75 Sok kár származott abból, hogy az általában csak későbbi időpontban alakuló földművesszövetkezetek nem vették idejében gondozásba a sokszor szabad ég alatt álló s így az idő viszontagságainak, a gépek legfőbb ellenségének: a korróziónak kiszolgáltatott értékes gépállományt, amelynek a megóvásával — illetéktelenek lóvén — ekkor még maguk a földigénylő bizottságok sem törődtek. A megalakuló földművesszövetkezetek gondjaival való törődés

76 igen nehéz és sokrétű munka elé állította a Tanácsot. A szövetkezetek által a felosztott nagybirtokok élő- és holtfelszereléseire benyújtott igénylési leltárak hosszadalmas és bürokratikus kezelése sok ellenérzést váltott ki a földművesszövetkezetek részéről. A vármegyei földművesszövetkezetek megyei szervezési ellenőre 1946. szeptember 26-án kénytelen volt jelenteni a földművelésügyi miniszternek, hogy a Tanács ahelyett, hogy az újgazdákat minden lehetőségmegadásával mielőbb bekapcsolná a gazdasági élet vérkeringésébe, s a lendülő földművesszövetkezeti hálózat kifejlesztését elősegítené, késleltette többek között a hencsei és szőlősgyöröki földművesszövetkezetek hónapok óta benyújtott és elfektetett igényeit.

77 Igen jelentős szerep jutott a földosztó szerveknek a kiosztott föld megvédésében, annak a birtokossá tett parasztság számára való megtartásában. 73 Megyei földhivatali iratok, 1360/1945. máj. 27. 74 Megyei földhivatali iratok, 791/1945. A Megyei Föídbirtokrendező Tanács határozata. 75 A megyében 930 traktor volt, ebből üzemképes 672. (A vármegyei termelési miniszteri biztos 1947. nov. 29-i jelentéséből.) 76 Az 1945—47-es évek között alakult új földmívesszövetkezetek száma 193 volt, 15 022 taggal és 31 682 üzletrésszel. 77 Megyei földhivatali iratok, 238/1946.