Levéltári Közlemények, 31. (1960)

Levéltári Közlemények, 31. (1960) - Kanyar József: Földosztó szervek és működésük Somogy megyében / 37–70. o.

Földosztó szervek és működésük Somogy megyében ol lassúbb ütemű eljárását — községi földigénylő bizottságok — sokszor a nép forradalmi lendületét fékező visszahúzó erők megnyilvánulásának könyvelték el. Pedig a községi földigénylő bizottságok és a tanács közötti kapcsolatok — különösen kezdetben — harmonikusak voltak. A földigénylő bizottságok 1945. szeptember 8—10-i budapesti kongresszusa után azonban főként egyes Dráva menti községek bizottságai ellenszegültek a Megyei Földbirtokrendező Tanács rendelkezéseinek, nyílt harcot indítva ellenük.

35 Pedig a tárgyaló tanácsok fennállásuk alatt (a Megyei Földbirtokrendező Tanácsot a községi földigénylő bizottságokkal egyidejűleg oszlatta fel az 1947. évi V. te.) igen jelentős munkát végeztek. Hogy csak egyetlen példát említsünk: a második sz. tárgyaló tanács 4 járás (csurgói, marcali, nagyatádi és barcsi) 116 községében végezte tárgyalásait, 1945 augusztusára valamennyi igénybevételi és juttatási javaslatot letárgyalva és jóváhagyva. Pedig a felosztási tervezetek jóvá- \ hagyásánál a törvényben előírt 3 napi határidő megtartása (a felosztási terv beérkeztétől számított 3 nap alatt ui. a Megyei Földbirtokrendező Tanács jóváhagyásának a földigénylő bizottságokhoz vissza kellett érkeznie) a közlekedési és postai nehézségek miatt sok esetben lehetetlennek bizonyult, s így aggályosnak mutatkozott: vajon a felosztási tervezetek — csupán formai okok miatt — törvényellenes intézkedései végleges jogállapottá emelkedhetnek-e vagy sem? A tárgyaló tanácsok a jogerő megállapításánál az alaki kifogásokra általában nem fektettek különös súlyt s határozatukat csupán a legritkább esetekben s csupán érdemi jogsérelem — mint csalárd megtévesztés és nyilvánvaló törvénysértés — esetén módosították. Ahol nem tudott a Tanács egyértelmű döntést hozni, ott a tényállást mindenkor véleményes javaslatokkal terjesztette fel döntésre az Országos Földbirtokrendező Tanácshoz. A Tanács munkájának eredményes voltát legjobban ismét a számok alapján lehet elbírálni. Bár 1947 végén a földosztás számszerűen rögzíthető eredményeit nem tekinthetjük abszolút számoknak, mégis a Földhivatal összesítő adatai alapján megállapítható, hogy a 49 650 földigénylő részére kiosztott (elkobzott és megváltott) 483 719 kh ingatlan területből

36 a földigénylők részére juttatott terület 246 672 kh, állami erdő 152 906 kh, községi erdő 3060 kh, halastavak 4189 kh, házhelyek céljára kiosztva 10 942 kh, minta-, kísérleti és tangazdaságok céljaira kiosztva 3440 kh, közlegelők céljára juttatva 38 531 kh, telepítés céljára tartalékolva 3954 kh, egyéb (hadifoglyok stb.) célokra tartalékolt terület 18924 kh és a házhelyek céljára tartalékolt terület 1121 kh volt! 3. Somogy vármegye Földhivatala . A Megyei Földbirtokrendező Tanács hivatali működését — mellérendelt jogkörrel — a Megyei Földhivatal biztosította a 33 000/1945. F. M. sz. rendelet 48. §-a alapján. A Földhivatal élére az ügyvezetőt a földművelésügyi miniszter 35 Rinyaszentkirályon a maximális juttatásokat a Földigénylő Bizottság csak a magasabb fekvésű és jobb minőségű szántóföldek területéből elégítette ki, kihagyva a felosztásból az alacsonyabb fekvésű földéket s a község határában elterülő több száz holdas rétet. A helyszínen megjelenő műszaki szakembernek nem engedték meg a korrekció végrehajtását, s az Országos Földbirtokrendező Tanácshoz előterjesztést menesztettek a reakciós Megyei Földbirtokrendező Tanács elzavarására. 36 A 21 község területén 29 tulajdonostól elkobzott terület nagysága 26 623 kh volt. 4*