Levéltári Közlemények, 31. (1960)

Levéltári Közlemények, 31. (1960) - Kanyar József: Földosztó szervek és működésük Somogy megyében / 37–70. o.

52 Kanyar József nevezte ki. Az ügyvezető irányította, ellenőrizte a Tanács működésének biztosításához szükséges hivatal munkáját: a) osztotta be a tárgyaló tanácsokba a földművelésügyi miniszter által kirendelt tisztviselőket, b) ellenőrizte a hivatal ügykezelését, c) kísérte éber figyelemmel a íöldhözjuttatottak szóbeli kérelmeinek sorsát, panaszaikra sürgősen és soron kívül adva felvilágosításokat, d) tartotta a kapcsolatot a Megyei Földbirtokrendező Tanács és a földművelésügyi igazgatás, illetőleg a közigazgatási hatóságok között és végezetül e) állapította meg a Tanács ügymenetét. A Földhivatal 1945. április 6-án kezdte meg hivatali működését. Először még a Földművelésügyi Miniszter által kiválasztott vezetőjét csakhamar a Megyei Nemzeti Bizottság jelöltje követte. A Megyei Földhivatal nemcsak adminisztratív hivatal és szerv volt, hanem — a Tanáccsal szoros együttműködésben — a földosztás végrehajtásának nélkülözhetetlen jogi és műszaki faktora, pénzügyi lebonyolítója, majd az 1947. évi V. t. c. végrehajtása után a Tanács hivatali jogutódja. A hivatali ügyintézés során harmonikus együttműködés alakult ki a Tanács és a Földhivatal között. Együtt iktatták és kezelték irataikat, s csak az 1947—1948-as esztendőkben kaptak külön ügyintézést és iktatást a Földhivatal műszaki, telekkönyvi, jogi és pénzügyi osztályai. A Tanács és a Földhivatal együttes üléseiről közös jegyzőkönyveket vezettek, amelyekből elvi határozatokról és megállapodásokról, a hivatali ügyrend egységes kialakítására való törekvésekről vehetünk tudomást.

37 A két szerv viszonya leginkább a mai tanácsok és végrehajtó bizottságok viszonyához hasonlítható. Előrebocsátjuk, hogy a nagy történelmi átalakulást nem tudta maradéktalanul nyomon követni és pedáns irattári regisztratúrában megőrizni a Földhivatal adminisztratív apparátusa. Az irattári regisztratúra helyett az ügyiratok zöme az előadók és ügyintézők dossziéiban foglaltak helyet, vagy éppen vándoroltak az Országos Földbirtokrendező Tanács és a községi földigénylő bizottságok között. Az iratcsomók szám, betű és községnév jelzetei, valamint az egyes községekre vonatkozó Összes iratoknak egy dossziéba való helyezése, úgyszintén a helységnévmutatók is arra engednek következtetni, hogy nem az egyedi és személyi iratok sorszámos regisztratúrajának kialakítása volt a hivatal irattári gondja és a gyors tempóban dolgozó előadók célja, hanem az egyes községekre vonatkozó iratok egy helyütt való megtalálása, miután az egyes ügyekben való döntés akáihányszor a község egészét is érintette. Mindeme körülmény, valamint a földbirtokreform s telepítés ügyét szolgáló hivatali apparátus sűrű átszervezése, majd a jogutódokban bekövetkezett többszöri változás, a nagy jelentőségű és nagy mennyiségű anyagot többször selejtezte felületesen, s irattárolás!a nem alkalmas pincehelyiségekben tároltatta — felelőtlenül — ömlesztett állapotban. Így az iratok jelentős pusztuláson, illetve kallódáson mentek keresztül, amely már napjainkban is igen megnehezíti a történész kutatók munkáját. A Földhivatal személyi és ügybeosztása 1945 tavaszán az alábbi volt: 1 ügyvezető, 2 járási szakelőadó, (4—4 járásra illetékesen), a minta-, kísérleti37 Az együttes ülések napirendjón illetményügyek, tiszteletdíjak biztosításai, kiküldetési összegek felhasználásai, az országos rendeletek végrehajtása közben kialakult s az élet által felvetett kérdések zúgó áradatában kialakult elvi és gyakorlati tennivalók kérdései szerepeltek.