Levéltári Közlemények, 31. (1960)

Levéltári Közlemények, 31. (1960) - Kanyar József: Földosztó szervek és működésük Somogy megyében / 37–70. o.

50 Kanyar József mal sürgette annak felállítását, a földművelésügyi miniszternél, illetve az: Országos Földbirtokrendező Tanácsnál. Miután a földművelésügyi miniszter és az Országos Földbirtokrendező Tanács még a következő esztendőben sem hagyta jóvá a harmadik számú tárgyaló tanács felállítását, a Nemzeti Bizottság 1946. május 11-i ülésén továbbra is sürgette annak felállítását, mondván: „Termelési és politikai szempontból feltétlenül kívánatos, hogy a földreform ebben az évben megtörténjék." A Nemzeti Bizottság indokolását az alábbiakban foglalta egybe: „Somogy vármegye az ország második legnagyobb megyéje, A nagybirtok hazája. Nagymennyiségű föld szétosztásáról kell intézkedni. A legjobb közlekedési eszközök .mellett sem volna két tanács elegendő a tárgyalásokat és kiszállásokat lefolytatni. Nem három, hanem legalább négy tanácsnak a felállítása lett volna szükséges, úgyhogy ezek a tanácsok a működési területüket képező járásokban szókeltek volna. így rengeteg munka s időveszteség lett volna megtakarítható, úgy a működő Tanács, mint a jogkereső, munkájából élő közönség részére."

34 Az új tárgyaló tanács kiharcolásáért deputációt küldött a fővárosba a Nemzeti Bizottság, amely azzal a gondolattal is foglalkozott, hogy a működő két tanács mellé „repülő tanácsokat" állít munkába, amelyek állandóan azokban a járásokban tartózkodnának, amelyekben a munkájukat végeznék. Jóllehet a Nemzeti Bizottság három „földbirtokrendező tanács" (köznyelvi terminológia) felállítását kezdeményezte és sürgette a megyében, ténylegesen az egyetlen Földbirtokrendező Tanács kebelében a kezdetben csak két tárgyaló tanács működött a megye területén. Miután a harmadik tárgyaló tanács felállítását az Országos Földbirtokrendező Tanács nem engedélyezte, a Tanács 1945 májusa óta működő új elnöke, dr. Rásonyi Sándor, elnöki jogánál fogva alkotta meg az általa vezetett egyes számú (ténylegesen harmadik) tárgyaló tanácsot, amely lényegében a legkényesebb s legnehezebb ügyeket: több község földigénylő bizottságainak és igénylőinek azonos földterületekre vonatkozó érdekösszeütközéseit tárgyalta, amelyeket rendszerint csak a helyszínen való kivizsgálással és korrekcióval tudott nyugvópontra vinni. Ezeket a helyszínen tárgyaló tanácsokat nevezte el a hivatali köznyelv: „repülő tanácsoknak". • Az alaprendelet első végrehajtási utasítása — mint ismeretes — 33 000/ 1945. F. M. sz. alatt jelent meg Debrecenben. A második végrehajtási utasítás a 2400/1945. F. M. sz. már Budapesten jelent meg 1945. április 27-én, a házhelyek, illetve a közérdekű telkek juttatásáról, a harmadik pedig 1945. június 4-én — ugyancsak Budapesten — 5600/1945. F. M. sz. alatt, szabályozva az alaprendelet további végrehajtását s tartalmazva mindazon utasításokat, amelyeket a mezőgazdasági-ipari üzemekben, az ideiglenes műszaki munkálatok elvégzésére, az ingatlanok telekkönyvezésére, a csoportos telepítésekre, a vadászati és halászati jogokra stb. vonatkoztak. E rendeletek és az országos főhatóság: az Országos Földbirtokrendező Tanács döntései és utasításai alapján végezte a Megyei Földbirtokrendező Tanács igen bonyolult és sokrétű munkáját. Helyi és országos érdekek egyeztetésének sokszor népszerűtlen és hálátlan feladatát megoldva többször találkozott bizalmatlansággal, miután a tanács óhatatlanul is bürokratikus és 84 Megyei Nemzeti Bizottsági iratok, az 1946. máj. 11-én tartott ülés 64. számú jegyzőkönyvéből.