Levéltári Közlemények, 31. (1960)

Levéltári Közlemények, 31. (1960) - Kanyar József: Földosztó szervek és működésük Somogy megyében / 37–70. o.

Földosztó szervek és működésük Somogy megyében 49 2, Somogy vármegye Földbirtokrendező Tanácsa A 33 000/1945 F. M. sz. rendelet 43. §-a előírta, hogy minden megye székhelyén földbirtokrendező tanácsot kell alakítani. A tanács tagjainak számát a rendelet 7-ben állapította meg. Ebből a 3 szakképesítéshez kötött tagot (1 bíró, 1 mérnök, 1 gazdasági szakember) a földművelésügyi miniszter nevezte ki, 2—2 szakképesítéshez nem kötött tanácstagját pedig a megye szókhelyén levő és működő Földmunkás Szakszervezet és Nemzeti Bizottság delegálta tagjainak sorából. A Megyei Földbirtokrendező Tanács hatáskörébe tartozott: a) a birtok elkobzás tárgyában „történő határozás, b) a felhasználási terv jóváhagyása (kivéve az állami birtokok felhasználására készített tervezetet), c) a kiosztási műszaki munkálatok hitelesítése, d) a telekkönyvezésről való gondoskodás, e) a kataszteri tiszta jövedelem megállapítása, f) a fizetési halasztások engedélyezése és g) a Földigénylő Bizottság határozatai elleni jogorvoslatok elbírálása. A Megyei Földbirtokrendező Tanács határozatai — a jogorvoslatok kivételével — a földigénylő bizottságok javaslatai alapján készültek, A megváltási és felosztási tervezetek jóváhagyását a földigénylő bizottságok felterjesztésének megérkeztétől számított 3 napon belül kellett foganatosítani. Általános érdekű, valamint minden elsőfokú határozata ellen a kézbesítéstől számított 8 napon belül jogorvoslattal lehetett fordulni az Országos Földbirtokrendező Tanácshoz. A tárgyalásra kerülő ügyek számától függően — a Tanács keretein belül — több tárgyaló tanácsot lehetett felállítani. A tárgyaló tanácsok ülései mindenkor nyilvánosak voltak, a határozatokat azonban zárt üléseken hozták. A tanácsi teljes és a tárgyaló tanácsok ülésein a földművelésügyi miniszter kiküldöttjének a szavazatnólküli részvételi joga törvényesen biztosítva volt. Somogy vármegye és Kaposvár város Nemzeti Bizottsága 1945. március 30-án tartott ülésén határozta el a Megyei Földbirtokrendező Tanács felállítását. A Nemzeti Bizottság a földművelésügyi miniszter intézkedéséig — ideiglenesen —- dr. Szabó Ferenc törvényszéki bírót, Mártsa Miklós mérnököt és Rajczy Imre mezőgazdasági kamarai tanácsost mint gazdasági szakembert nevezte ki a Tanácsba. A Nemzeti Bizottság saját kebeléből két tagot delegált a Tanácsba: Kovács József szennai (FKP) és Balogh József kaposvári (SZJDP) lakos személyében. A Földmunkások Szakszervezete a Tanácsba Sipos Sándor és Élő Ferenc kaposvári földmunkásokat delegálta. A Nemzeti Bizottság április 6-i ülésén azonban a Kommunista Párt tiltakozott a tanács a Nemzeti ' Bizottság által delegált két tagjának megválasztása ellen. Valóban sajátos volt, hogy itt a Nemzeti Bizottság éppen a földosztás kérdésében legradikálisabb álláspontot valló két pártot mellőzte. És bár a Kommunista Párt tiltakozását a Bizottság ekkor még visszautasította, április 20-án póttagokként mégis egy MKP (Kovács Lajos) és egy NPP (Paál Sándor) tagot is delegált a tanácsba. A Megyei Földbirtokrendező Tanács — mint ismeretes — hivatalosan csak 1945. április 2-án alakult meg. A nagy- és felszaporodott munkára való tekintettel április 24-én a Nemzeti Bizottság három „földbirtokrendező tanács", azaz három tárgyaló tanács felállítását határozta el a megyében. A harmadik számú tárgyaló tanács felállítására azonban soha nem került sor, noha a Nemzeti Bizottság a Megyei Földbirtokrendező Tanács és Földhivatal sürgetésére — a munka dandárjára való tekintettel — több alkalom4 Levéltári Közlemények XXXI.