Levéltári Közlemények, 31. (1960)

Levéltári Közlemények, 31. (1960) - Kanyar József: Földosztó szervek és működésük Somogy megyében / 37–70. o.

Földosztó szervek és működésük Somogy megyében • 47 A birtokösszeírási íveket a Földigénylő Bizottságnak kellett aláírnia és javaslattal ellátni. Az elkobzásra javasolt birtokok esetén a javaslat indoklását tüzetesen kellett kifejtenie a bizottságnak, mindazon döntő cselekmények bizonyítékokkal alátámasztott felsorolásával, amelyeket a tulajdonosok elkövettek. Ugyancsak alapos körültekintéssel kellett a bizottságoknak a megváltásokat is indokolni és a meghagyások területére (100—300 kh) vonatkozó .javaslatokat elkészíteni. A lezárt birtokösszeírási íveket közszemlére bocsátották, majd jóváhagyásra — a felmerült panaszokkal együtt — a Megyei Földbirtokrendező Tanácshoz terjesztették fel. A második történelmi jelentőségű irat: a földigénylők összeírási íve volt (II. sz. minta).

29 A földigénylők összeírását, annak lezárása után ugyancsak közszemlére tették ki a községházán. A Földigénylő Bizottság tagjai által aláírt összeírás ellen, melynek közszemlére történt kitételét a községi elöljáróságnak kellett igazolnia, bárki panasszal élhetett a Községi Földigénylő Bizottsághoz benyújtott, de a Megyei Földbirtokrendező Tanácshoz címzett b eadványában. ; A kázhelyigénylőket külön íven írták össze a földigónylő bizottságok (III. sz. minta).

30 A házhelyigénylők a Földigénylő Bizottság tagjainak aláírásával és javaslatával ellátott összeírási ívét a közszemlére való kifüggesztés után — szintén a Megyei Földbirtokrendező Tanácshoz kellett felterjeszteni jóváhagyás végett. Az igénylők száma napok alatt nagyra nőtt: Jellemző esetként közölhetjük a csurgói jegyző jelentéséből, hogy 1945. április 12-én a földigénylők száma csak 72 volt, a házhelyigénylőké pedig 52. Az április 25-i jelentés szerint a földigénylők száma már 275-re, a házhelyigénylőké pedig 361-re emelkedett, s május 14-ig újabb 60 igénylő jelentkezett a Községi Földigénylő Bizottságnál. A föld- és házhelyigénylők összeírása így rendkívül nehéz helyzet elé állította a földigénylő bizottságokat. Az igénylők számának állandó növekedése végett pótösszeírási íveket kellett készíteniök. A Megyei Földbirtokrendező Tanács jóváhagyása után a földigónylő bizottságok készítették el a felosztási tervezeteket, amelyeket a közszemlére való kitétel után az ellene felmerült panaszokkal együtt a Megyei Földbirtokrendező Tanácshoz kellett felterjeszteni. A felosztási tervezeteket 5 nap alatt kellett elkészíteni a földigénylő bizottságoknak s azokat személyesen kellett átadni és jóváhagyatni a Megyei Földbirtokrendező Tanácsnál. A felosztási tervezet a birtokterületeknél készült térképeket is tartalmazta, amelyet a Földigénylő Bizottságnak kellett hitelesítenie és aláírásával ellátnia. A földigónylő bizottságok magát a földosztást különféle módszerekkel hajtották végre. Miháld községben először csak a megműveletlen földterületeket akarták széjjelosztani. A bolhóiak sorshúzás útján, vegyesen osztották széjjel a földeket a volt uradalmi cselédek és a falusi igénylők között.

31 A legtöbb helyütt a volt uradalmi cselédségnek a kielégítése után kerítettek sort a falusi földigónylők kielégítésére. 29 Rovatai: A földigénylő neve, felesége neve, lakóhelye, születési éve, foglalkozása, esetleges demokratikus érdeme (partizán, antifasiszta, ellenállás), gyermekeinek száma, életkora, a felosztásra kerülő ingatlanon 1944 előtt volt-e kishaszonbérlő, tulajdona, várható örökrésze, házhelyigénylóse, juttatási javaslat: szőlő, gyümölcsös, egyéb mezőgazdasági ingatlan. 30 Rovatai: A házhelyigónylő neve, feleségének neve, lakhelye, születési éve, a gyermekek száma és életkora, földje vagy örökrésze van-e? 31 Minden holdra külön húztak sorsot. Megyei földhivatali iratok, 1898/1945.