Levéltári Közlemények, 31. (1960)

Levéltári Közlemények, 31. (1960) - Kanyar József: Földosztó szervek és működésük Somogy megyében / 37–70. o.

46 Kanyar József mására, amely szerint a földosztás végrehajtásán dolgozó szervek és hivatalos közegek munkájukban a hatósági szervek által akadályoztattak. Minden, a háborús cselekmények folytán támadt késedelem és reakciósi ellenállás ellenére is, e hónapokban, 1945 nyarán, a földosztás apparátusa már Somogyban is teljes erővel mozgásban volt. II. A földosztás végrehajtásának szervei 1. A községi földigénylő bizottságok A községi földigénylő bizottságoknak — mint fogadalmat tett köztestületeknek — a földigénylők közül, a nemzeti bizottságok javaslatára, az igénylők különböző csoportjainak (gazdasági cselédek, földmunkások, törpebirtokosok, nagy családú kisbirtokosok, nős fiúgyermekeik) számaránya szerint, 5—30 tagból, a rendelet kihirdetésétől számított 3 napon belüli megalakítását a 600/1945. M. E. sz. alaprendelet első végrehajtási utasításának (33 000/1945. F. M. sz.) 4 §-a szabályozta. A községi földigénylő bizottságok feletti közvetlen felügyeletet az illetékes megyei földbirtokrendező tanácsok gyakorolták, ellenőrzését pedig a Megyei Földbirtokrendező Tanács működését ellenőrző „megyei meghatalmazottak" alá rendelt „járási megbízottak" végezték. A bizottságok hatáskörébe tartozott: a) a község határában elkobzásra vagy megváltásra kerülő földbirtokok összeírása és indoklása, b) a földigénylők összeírása és az igényjogosultság elbírálása, c) a megváltásra kerülő svisszamaradó ingatlanrészek kijelölése, d) QJL általános és részletes felhasználási terv elkészítése, e) közreműködés az elkobzott vagy megváltott ingatlanok felosztásában, f) a földhöz jut tátották ideiglenes birtokbahelyezése, g) a kimozdítási javaslatok elkészítése és h) általában a földhöz juttatandó földműves nép érdekeinek az igazságosság és méltányosság szerint való képviselete. A bizottságok legelső feladata a birtokösszeírásoknak, s a földigénylők, valamint házhelyigénylők összeírási íveinek összeállítása lett. Az operatív munka itt ugyan nagyrészt a községi apparátust terhelte, az érdemi intézkedés: a felosztás és a juttatásra való jogosultság elbírálása azonban már a földigénylő bizottság kizárólagos joga volt. A közigazgatási hatóságok a birtoJcösszeírási ívek pontos és lelkiismeretes kitöltésére utasították a jegyzőket. Nemcsak a község területén levő ingatlanok összeírására kaptak utasítást, hanem ugyanazon tulajdonosok más községek határában levő birtokterületeinek a számbavételére is. A birtokösszeírásokat — amennyiben lehetséges volt — a, tulajdonosok vagy meghatalmazottaik „közbejöttével" kellett elkészíteni s az íveken a társtulajdonosokat is fel kellett tüntetni. A birtokösszeírási ívek (I. sz. minta) képezték a megváltásra, illetve elkobzásra került birtokokról az első számú történelmi j elentőségű dokumentumokat.

28 28 Rovatai: A tulajdonos neve, lakóhelye, földmíves családból származott-e,. az ingatlanokat 1939. szept. l-e után vétel útján szerezte-e, ha 1939 után szerezte, úgy a birtok létfentartására szolgál-e, a község határában levő birtok: szántóföld^ kert, rét, szőlő, legelő, nádas, földadó alá nem eső terület, összterület, kataszteri tisztajövedelem, van-e a tulajdonosnak más községben ingatlana, mely községben, annak. területe, jegyzet.