Levéltári Közlemények, 31. (1960)

Levéltári Közlemények, 31. (1960) - Kanyar József: Földosztó szervek és működésük Somogy megyében / 37–70. o.

Földosztó szervek és működésük Somogy megyében 39 Ez a föld Somogy vármegyében a Horthy-korszak statisztikai adatai szerint 1 165 249 katasztrális holdat tett ki: belőle 141 724 kh 15 hitbizomány, további 554 249 kh 1194 nagygazda, közép- és nagybirtokos tulajdonát képezte. Összesen 695 973 kh (belőle 150 206 kh nagybérlet) 1209 birtokos — s vele szemben 471 640 kh (s belőle 115 520 kh-on 1—5 holdas birtok) 101 672 kis- és törpebirtokos kezén majdnem 400 000 ember eltartására: ez a birtokarány Somogy megyét Fejér megye után a Dunántúl második nagybirtokos, a hitbizományok kiterjedését tekintve pedig az egész ország legnagyobb hitbizományi birtokú megyéjévé tette. A kép még riasztóbbá lesz akkor, ha tudjuk, hogy a kis- és törpebirtok kezén levő földterületből 70 806 hold is csak az ellenforradalom „földreformja" révén került vagyon váltság és földreform címen a szegényparasztság kezére. Ebből a szántóterület 67 506 kh volt, a házhely terület pedig 2800 kh volt. Az így változatlan megoldatlanul maradt földszűkét még bérleti lehetőségek sem enyhítették: óriási területéből a nagy- és középbirtok csak 15 164 holdat hasznosított kisbérletben. * Csodálható-e ezekután, ha a 20-as évek végén és a 30-as*évek elején elmélyült gazdasági világválság a teljes nyomort jelentette a somogyi szegényparasztság számára? „A szegénység és nyomor szinte megdöbbentő", — jelentik csaknem egy időben 1933—34-ben a szigetvári, barcsi járási gazdasági felügyelők és a csurgói főszolgabíró.

6 A kisbirtokosok feje felett pedig a gazdaadósság réme, a könyörtelen árvereztetések dobpergése fenyegetett. 1935-ben a megyében 6633 védetté nyilvánított gazdaadós volt, amelyből csak 106 volt a 100 kh-nál nagyobb birtokosok száma, a többi mind kisbirtokos és kisparaszt. A védetté nyilvánított birtokok közül a bankok 1053, az ipari és kereskedelmi vállalatok 104, a magán hitelezők 241, az államkincstár pedig 23 gazdaadós ellen kérte a védettség megszüntetését és a csődnyitó végzést.

7 Ugyanakkor birtokainak roppant területéből az 1209 somogyi nagy- és közópbirtokos 94 335 kh — mint földadó alá nem eső terület — után, egyetlen fillér adót sem fizetett. Csaknem annyi adómentes birtokterület volt e szűk réteg kezén, mint az 1—5 kh-as törpe- és kisparaszti kézben levő földterület (103 058 kh). Még, ha a földadó alá nem eső terület felét: utak, dűlők, parkok, udvarok, majorságok, gazdasági udvarok, szérűskertek stb. területébe számítjuk is, csaknem 50 000 kh adómentes nagybirtok terület vonta ki magát -az adózás alól.

8 De még ez sem volt elég: a somogyi közép- és nagybirtok után 6 ,,A községben semminemű munkaalkalom vagy kereseti lehetőség nincsen. A szegénység és nyomor szinte megdöbbentő. A legtöbb háznál sertést nem öltek, sem hús, sem zsír, sem liszt, sem burgonya vagy főzelékféle, de még só vagy világító anyag sincsen. A nyomorgó lakosság kenyér helyett kukoricapépet süt és ez képezi csaknem minden táplálékukat. A gyermekek lábbeli hiányában iskolába járni sem tudnak." Barcsi járási gazdasági felügyelő iratai, 39/1934, A csurgói főszolgabíró jelentéséből: „Belezna községben 15 család 47 családtaggal teljesen keresetnélkül van. Kenyerük, élelmük nincsen, a község többi lakossága élelmezte eddig őket, azonban a község lakosai is olyan szegények, hogy maguknak is kevés élelmük van. Az Ínségesek gyermekei majd mind ruhátlanok és olyan rongyokban járnak, hogy mellette a környékbeli cigányok is jobban vannak öltözve." Csurgói főbírói iratok, 2143/1933. 7 Főispáni iratok 1/1935. 8 Néhány kirívó megyei adat: Gaál Olivér (Balatonboglár) 1800 kh-jából 1163 kh volt adómentes; Jankovich Iván gr (Szöllősgyörök) 2971 holdjából 1206 hold; báró Inkey József (Fonyód) 3064 holdjából 3036 hold; gr. Széchenyi Andor Pál (Szöllőskislak) 12998 holdjából 2135 hold; gr. Hunyady József (Balatonszárszó, Balatonszemes és Balaton-