Levéltári Közlemények, 31. (1960)

Levéltári Közlemények, 31. (1960) - Kanyar József: Földosztó szervek és működésük Somogy megyében / 37–70. o.

40 Kanyar József - 3 805 569 aranykorona kataszteri tiszta jövedelem szolgálta az adózási alapot. A somogyi nagybirtok tehát 4 aranykoronás átlag után fizetett, holott köztudomású, hogy megyénk parasztságának adóalapja ennél jóval magasabb volt. Míg a 0—5 kh-as kisbirtokok holdankénti átlagos kataszteri tiszta jövedelme 11,6 aranykorona volt, addig az 1000 holdon felüli nagybirtokoké csak a 6.9 aranykoronát érte el. Ez a nagybirtok előnyét szolgáló megdöbbentő aránytalanság is világosan mutatja: milyen végzetes eltolódásokat és terheket jelentett a parasztság hátrányára és a nemzet kárára az anakronizmusba kövesedett nagybirtok. S akik ezek ellen az állapotok ellen felemelték tiltakozó szavukat: üldözés, proskribálás és börtön jutott osztályrészükül. A népellenes kormányzat politikai mérlegén sem a józan szó, sem a népharag mélyből jövő morajlása, sem a nemzet jól felfogott érdeke nem eshetett súllyal latba, amikor a nagybirtok osztályérdekeinek védelméről volt szó. Önző politikája, osztályuralma fenntartásáért így vitte bele a nemzetet abba a világégésbe, melyben csak Somogy vármegyéből 23 560 katona és polgár lelte halálát.

9 Mindez megváltozott azokban a napokban, mikor a felszabadult nép végre saját kezébe vehette sorsának intézését. ,,A társadalmi átalakulás halaszthatatlanul megoldandó feladata volt a földesúri nagybirtok felosztása, az antifeudális agrárforradalom véghezvitele. Ezt< követelte a demokratikus rend közvetlen politikai érdeke, mert a magyar reakció egyik oszlopának ledöntéséről, az egyik fő kizsákmányoló osztály megsemmisítéséről, s ugyanakkor a nincstelen és szegényparasztok évszázados vágyának a teljesítéséről volt szó. A munkásosztály forradalmi pártja emelte magasra a demokratikus agrárforradalom, a földosztás zászlaját; a munkásosztály saját ügyévé tette a parasztság földreform követeléseinek kielégítését. A parasztság megnyeréséért, a munkás-paraszt szövetség megszilárdításáért, a munkás-paraszt demokratikus diktatúra megerősítéséért vívott harc egyik alapvető kérdésé volt ez. Emellett az úri földek azonnali felosztását követelte az ország gazdasági talpraállításának az érdeke is. A földosztás elhúzódása azzal a veszéllyel is járt, hogy a földesúri földek jelentős része — gazdáik és intézőik nyugatra menekülése és gazdaságuk szétziláltsága miatt — bevetetlen marad. A mezőgazdaság álta^ lános háborús leromlása s a jószágállomány jó felének elvesztése amúgy is a mezőgazdasági termelés nagyfokú visszaesését idézte elő. Ha ehhez még az berény) 12181 holdjából 11081 hold; hg Festetics György (Balatonmária) 6507 holdjából 6387 hold; a Veszprémi káptalan (Balatonkiliti) 7574 holdjából 3348 hold; a Pannonhalmi Szent Benedek rend (Zamárdi) 7074 holdjából 4822 kh volt adómentes. 9 Az 1941. évi statisztikai adatok és az 1945. jún. 30-án megejtett összeírások összehasonlításából megállapíthatjuk, hogy, a háborús veszteség a következőképpen alakult: Somogy megye a) A háborús cselekmények között életét vesztette b) A háborús veszteség (a katonákat is beleértve) c) Az elmenekültek száma d) Nem tért vissza e) Az elhurcoltak száma f) Nem tért vissza .... * 1 508 9 717 2 917 16 892 300 3 482 100 6 305 3 000 3 919 2 800 Kaposvár 17