Levéltári Közlemények, 31. (1960)

Levéltári Közlemények, 31. (1960) - Kanyar József: Földosztó szervek és működésük Somogy megyében / 37–70. o.

38 Kanyar József gyermekeivel együtt. A harci cselekmények következtében nemcsak a lakóházak és gazdasági épületek pusztultak el, hanem az állatállomány, a gazdasági felszerelés, a termény és takarmány pusztulása is katasztrofális volt. A termőföldek megműveléséhez sem láthatott hozzá a lakosság, visszatérése után azonnal, mivel a megye csaknem egyharmadát kitevő területét, annak minden zugát életveszélyes aknazár borította. A lakosság hazatérése után sok somogyi békés földműves esett áldozatául a mezőkön, az erdőkön és a réteken váratlanul felrobbant gyilkos aknának.

3 Nagy és áldozatos segítséget nyújtottak a lakosságnak a szovjet katonák, akik a megye területén 10 000 katasztrális holdat aknamentesítettek. De ha részleteiben nem is ennyire riasztó, egészében mégsem kevésbé vigasztalan képet nyújtott e hónapokban a megye mezőgazdaságának általános állapota is. A megye igaerejének 54%-a megsemmisült,

4 a nagybirtokok élő- és holt felszerelése javarészt tönkrement, állatállományuk nagyobb részét a fasiszta hadigépezet evakuálta. A háborús rablógazdálkodás évek óta pusztította a termőtalajt, üres magtárak és csűrök, állatnélküli istállók s a gépparkok érzékeny vesztesége (25%) jellemzői annak az állapotnak, melyben Somogy megye népét és mezőgazdaságát a felszabadulás napjai találták. De miközben Somogyban még messze világítottak az ágyúk torkolattüzei, a felszabadult ország másik felében a Debrecenben összeült Ideiglenes Nemzetgyűlés az Ideiglenes Nemzeti Kormány által 1945. március 15-én — a történelmi emlékezés dátumához ragaszkodván — kibocsátotta a 600/ 1945. M. E. sz. rendeletet, amely 1945. március 18-i hatályba lépésével megszüntette hazánkban a nagybirtokrendszert. Másnap, 1945. március 16-án megindult a Vörös Hadsereg nagy dunántúli offenzívája, mely áttörte a hitleristák magyarországi utolsó védővonalát. Április 3-án a szovjet csapatok már túljárva Somogy határán, Nagykanizsát is elérték, április 4-én a Dunántúl és ezáltal Magyarország egész területe is felszabadult. „A győzelmek útján gyorsan haladó Vörös Hadsereg — írta Illyés Gyula a ,,Dunántúl népéhez, a felszabadult napszámosokhoz, summásokhoz, földtelenekhez és kisparasztokhoz" c. kiáltványában — a németek és németbérencek elűzésével elűzte a magyar szegényparasztság rab tartóit, a magyar föld bitorlóit is. A föld szabad. Ha a föld is szabad, a nép keze is szabad, igazán különös volna, ha a kettő nem találkoznék, ha a föld nem annak kezére jutna, aki megdolgozza ... Az első dolog, hogy a földet azonnal szálljuk meg és amilyen gyorsan csak lehet, vessük be. A jövendőnk fog kikelni belőle."

5 3 Az alispán 1946. ápr. 30-i bizalmas helyzetjelentéséből arról értesülünk, hogy az aknasebesülés következtében előfordult halálesetek száma háromszázon felüli volt;' Alispáni iratok A. 71/1946. sz. 4 Az 1944-es és 1945-ös állatösszeírás adataiból: a) szarvasmarha b) 16 c) sertés d) iuh . v . e) baromfi .... 1944 157 657 68 015 234 990 98 582 1 600 000 1945 73 404 31 992 83 897 24 330 527 000 Veszteség 54% 54% 65% 75% 67% 5 Megjelent a Szabad Szóban és a Somogyvármegye 1945. ápr. 14-i számában.