Levéltári Közlemények, 31. (1960)

Levéltári Közlemények, 31. (1960) - Kanyar József: Földosztó szervek és működésük Somogy megyében / 37–70. o.

FÖLDOSZTÓ SZERVEK ÉS MŰKÖDÉSÜK SOMOGY MEGYÉBEN „Dörgő ágyúszó, fegyverropogás és dübörgő tankok kísérőzenéje mellett" ült össze 16 tagjával Somogy vármegye és Kaposvár város Nemzeti Bizottsága első ülésére a megyeházán 1945. január 19-én. „Még nem volt megközelíthető a kormány, nem volt vasút- és postaszolgálat, a debreceni Ideiglenes Nemzeti Kormánnyal nem volt semmiféle összeköttetés és a vármegyében nem volt közigazgatás, vagy ami volt is igen lassan és nehezen működött", mikor az élet megindításának első lépései Somogy megyében is megtörténtek.

1 A megye keleti része — Kaposvárral együtt — ekkor már több mint egy hónapja, 1944 december eleje óta felszabadult; e rész a megye nyugati félétől azonban több mint 4 hónapon át: 1944 decemberétől 1945 áprilisáig a Balatontól (Balatonkeresztúrtól) a Dráváig (Háromfáig) mozdulatlanul álló fronttal volt elvágva. Kéthely, Marcali, Bize, Keleviz, Mesztegnyő, Nagybajom, Kutas, Beleg, Szabás, Ötvöskónyi, Nagyatád, Lábod, Binyaszentkirály, Görgeteg és Háromfa — melyeken át a front vonala húzódott — voltak elsőrenden a harci cselekmények szinterei ós legfőbb áldozatai. De a frontvonaltól mindkét oldalon mintegy 25 km-es sávban is a hosszú és hullámzó hadműveletek alatt a harcoló szovjet és német csapatok sok helyütt órák leforgása alatt üríttették ki a falvakat. Ilyenkor a lakosság kocsiderékban, sok esetben hátán és kezében cipelte legszükségesebben menthető holmijait. Az állatok elhajtása a szomszédos községekig emberfeletti küzdelembe, s verejtékes áldozatába került a menekülő lakosságnak.

2 Szőlőhegyek, présházak és pincék rejtették a bújó somogyságiákat, futóárkok nyújtottak védelmet a sűrű bombázások elől, erdők védték télvíz idején a kiürített falvak népét. S amikor a hitlerista csapatokat a fronttá vált területről véglegesen kiűzte a Vörös Hadsereg, s a lakosság visszatérhetett falujába, megdöbbentő kép fogadta a hazatérőket. Hiszen a háborús pusztítás következtében a vármegye 311 községéből 85 vált romossá. 2500 köz- és magánépület semmisült meg a hosszú és hullámzó harcok alatt, 5600 épület ment tönkre és vált használhatatlanná. A kár értéke meghaladta a 70 millió forintot. A lakosság egy része — még 1947—48-ban is — tömeglakásokban volt összezsúfolva, amelyekben 4—5 család együtt, sokszor tető, ajtó és ablak nélküli romfalak között vagy istállóban húzódott meg 1 Kaposvári Állami Levéltár, Somogy megyei Nemzeti Bizottság iratai. Az 1946. jan. 19-i ülés jegyzőkönyvéből. (Minden levéltári adatunk a Kaposvári Állami Levéltárból származván, erre a további hivatkozásainkban nem utalunk.) 2 Községi elöljáróságok, nemzeti bizottságok, pártok sűrű jelentései, alispáni bizalmas helyzetjelentések és beszámolók egybevágó adatai, szemtanuk közlései és sajtóhírek alapján.