Levéltári Közlemények, 31. (1960)

Levéltári Közlemények, 31. (1960) - KRÓNIKA - Szedő Antal: A levéltárak III. Nemzetközi Kongresszusa / 377–378. o.

KRÓNIKA A LEVÉLTÁRAK III. NEMZETKÖZI KONGRESSZUSA A stockholmi Nemzetközi Levéltári Kongresszuson 3 tagú magyar delegáció vett Teszt: Ember Győző, a Magyar Országos Levéltár főigazgatója, Soós Imre, az Egri Állami Levéltár vezetője és a sorok írója. Negyedikként csatlakozott a delegációhoz a bécsi magyar polgári levéltári delegátus, Kállay István. A delegáció 1960. augusztus 14-én este érkezett Stocldiolmba. Az ülésszak 16-án kezdődött a Nemzetközi Levéltári Tanács Közgyűlésével, az Assamblée Constituante-tal, ahol mindenekelőtt a titkári beszámolót hallgattuk meg. Ebből megtudtuk, hogy a Kongresszusnak 430 résztvevője van, (mintegy fele a firenzei kongresszus résztvevőinek). A pénztárosi jelentésből kiderült, hogy a Nemzetközi Levéltári Tanács aránylag kis költségvetéssel dolgozik (párezer dollárral). Éppen ezért a Közgyűlés a pénztáros javaslatára duplájára emelte az intézmények eddigi tagdíját. A különböző bizottságok (terminológiai, szigillográfiai, a latin-amerikai országok történetére vonatkozó forrásanyagot összeállító bizottság, az Archívum szerkesztősége) jelentései után került sor a Levéltári Tanács új vezetőségének megválasztására. Az új vezetőség a következő lett: Elnök: Andersson, Svédország, alelnök: a földgömb nyugati felére Grove (Egyesült Államok), a földgömb keleti felére Sabbe (Belgium). A Végrehajtó Bizottság tagjai lettek: Altmann (Lengyelország), Belov (Szovjetunió), Chamson (Franciaország), Evans (Anglia), Lamb (Kanada), Martinez de Ferrando (Spanyolország), Sandri (Olaszország), Winter (Nyugatnémetország). Megjegyzendő, hogy ezideig a népi demokráciák részéről nem volt egy tagja sem a Végrehajtó Bizottságnak. Ezután a Népi Kína részéről érkezett delegáció jelentette be, hogy a Kínai Népköztársaság felvételét kéri a Nemzetközi Levéltári Tanácsba. A kérelmet a Közgyűlés egyhangúlag teljesítette. Augusztus 17-én délelőtt volt a Kongresszus ünnepélyes megnyitása az ún. Riddars Musettban, az egykori rendi országgyűlések e 18. században épült palotájában. Ugyanezen nap délutánján volt az első kongresszusi munkaprogram, melynek napirendjén az állami levéltárak helyzetének kérdése szerepelt. Elöljáróban meg kell jegyezni, hogy aránylag kevés idő állott rendelkezésre a Kongresszus munkálataira: 3 napon át napi négy óra. A tanácskozások színhelye a régi Börzepalota (Borsaién) volt, A hozzászólásokat legalább még egy nyelvre (franciára vagy angolra) fordították le. A hozzászólások ideje az eredeti 10 percről a második naptól kezdve 6 percre csökkent le. — Az említett első kongresszusi munkaprogramm az állami levéltárak szervezési problémáit vette tárgyalás alá. Szóba kerültek a centralizáció előnyei és az egyes nyugati országokban hagyományos szétszórtság hátrányai. Elvileg csaknem minden hozzászóló a centralizáció mellett volt. A nyugati országok képviselőinél erős volt a panasz, hogy