Levéltári Közlemények, 31. (1960)

Levéltári Közlemények, 31. (1960) - IRODALOM - Lőrincz Zsuzsa, B.: Magyarország és a második világháború. Összeállította: Ádám Magda, Juhász Gyula, Kerekes Lajos. Budapest, 1959. / 366–369. o.

Irodalom 367 . ( ekkor a hitleri Németországgal kívánt megegyezni. E paktum hamarosan létrejött. A közép-európai statusquot illetően Hitler elismerte Olaszország elsőbbségét a Földközi-tengeren, ezzel szemben Olaszország feláldozta Ausztriát, és beleegyezett Ausztria lerohanásába. Hitlernek segítségre volt szüksége, biztosítani kívánta magát minden oldalról. Ezt a biztosítékot Anglia, Franciaország és Olaszország részéről megkapta. A nagyhatalmak saját maguk feje fölött gyújtottak tüzet. Keserű percei voltak még Angliának, mert idejében nem lépett fel Németország ellen. Pedig nagy erő nem kellett volna hozzá. Hitler maga ismerte be, hogy a rajnai zóna elfoglalásánál még katonailag (gazdaságilag is) roppant gyenge volt. — Csak határozott fellépés kellett volna és a náci gépezet nem tudott volna megindulni. De aki mer, az nyer és a fasizmus egyre erősödött a rajnai zóna elfoglalása után. Ausztria és a Berlin—Róma tengely kialakulása után a következő állomás: Csehszlovákia volt. Hitler minden erőt Csehszlovákia megdöntésére összpontosított. Űgy játszott az egymást maró dunamenti népekkel, ahogy érdekei kívánták. Mikor Csehszlovákia ellen készülődik, visszatartja és békítgeti Magyarországot Jugoszlávia és Románia irányában, hogy később, amikor Jugoszlávia ellen megy, magával rántsa Magyarországot is. Horthyék hagyták magukat irányítani. Legfőbb céljuk a területi nyereség és biztosíték a társadalmi rend megszilárdítására. Nem nemzeti alap ez, mert Horthy Magyarországa ugyanolyan jó kapcsolatot tartott fenn a fasiszta, magyar-gyűlölő Tisóval, mint a többi elvbarátaival. A Csehszlovákia lerohanásával foglalkozó fejezetnek megdöbbentően jó dokumentumai a Szovjetunió figyelmeztető jegyzékei {a Szovjet 1938. március 17-i felhívása Csehszlovákia érdekében,. figyelmeztetések Magyarország és Lengyelország felé). Ezek a gondos elemzések ellenféltben állnak a magyar uralkodókörök szűklátókörűségével. A magyar uralkodóosztályok beleegyeztek Ausztria elfoglalásába, segítették Csehszlovákia lerohanását

r Románia feldarabolásáról beszéltek, később hitszegő módon megtámadták Jugoszláviát ós nem vették észre, hogy a ,,jó barát" a ,,hű szövetséges" körülkeríttette az országot és ezzel előrevetette az ország megszállásának árnyékát. Kánya úgy nyilatkozott az egyik szovjet figyelmeztetésre, hogy nem fél és nem is tart Németországtól, nem hiszi, hogy veszélyeztetné Magyarország függetlenségét. Csak a tényeket kellett volna a. magyar diplomatának látnia és a „Mein Kampf "-ot olvasnia, rögtön tisztában lehetett volna a helyzettel. A magyarok, mikor Csehszlovákiával és Romániával szemben követeléseiket hangsúlyozták, mindig az ott sínylődő magyarok szomorú sorsára hivatkoztak ós az etnográfiai határokat emlegették. Vájjon milyen néprajzi oka volt Kárpátukrajna megtámadásának ? Itt nem beszélhettek az elszakított véreikről. Kozma nyíltan bevallotta, Magyarországnak erre a területre szüksége van és ez sokkal fontosabb számukra,. mint az etnográfiai határ szempontjából lényeges felvidéki terület. Nem elszakított véreikről volt szó, hanem anyagi érdekeikről. Tisztán látni ezt a közölt külügyi iratokból, de még tisztábban lehetne látni — az itt sajnos nem közölt — de az OL. őrizetében levő ún. „Transzkárpátia Kft."-re vonatkozó iratanyagból. (Ez a társaság lett volna hivatva Kárpátukrajna kifosztását lebonyolítani.) Kárpátukrajna kizsákmányolására Horthyóknak ezenkívül is voltak terveik, így értjük meg Kozma Miklós és a többiek „hazafias" lelkesedését, amikor a Kárpátukrajna elleni hadjáratról volt szó. Bebizonyosodott Kárpátukrajna megtámadásánál is, hogy Hitler úgy játszott a magyarokkal, mint macska szokott az egérrel. Amikor a magyar csapatok megindultak Kárpátukrajna elfoglalására, Hitler leállította a támadást, mert ekkor ez számára nem volt időszerű (félt a Róma—Varsó—Budapest, az ún. horizontális tengely kialakulásától), — rövid idővel ezután, mikor érdekei megkívánták, beleegyezését adta Kárpátukrajna megszállásához. Hálából ezután Magyarország belépett az antikomintern paktumba, ami — tekintve, hogy erre a Szovjetunió kénytelen volt megszakítani Magyarországgal a diplomáciai kapcsolatokat — nagy áldozat volt Hitler oltárán. Hitler következő akciója, a „Fall Weiss" — Lengyelország lerohanása — már problematikus volt a magyar miniszterelnök, Teleki szemében is. Mi lesz a magyarországi lengyel—magyar barátsággal, ha Magyarország segíti Lengyelország elpusztítását? Kénytelenek voltak megtagadni a német csapatok átvonulásának engedélyezését. De amikor 1939. szeptember 1-ón 4 órakor hadüzenet nélkül Hitler lerohanta Lengyelországot és az magával hozta a második világháború kitörését, Horthy Magyarországa élénken helyeselt szövetségesének. Magyarország akkori vezetői naivul azt gondolták, hogy Németország erősítése elősegíti az ő céljaik megvalósítását. Németország néhány hét alatt elfoglalta Norvégiát, Dániát, Hollandiát, Belgiumot ós Franciaországot. Magyarország is elérkezettnek látta az időt, hogy fellépjen Romániával szemben támasztott területi igényeivel. A magyar