Levéltári Közlemények, 31. (1960)

Levéltári Közlemények, 31. (1960) - IRODALOM - Szűcs László: A magyar munkásmozgalom történetének válogatott dokumentumai. 5–6. k. Budapest, 1956., 1960. / 360–362. o.

Irodalom 361 mozgalom és szervezkedés dokumentumainak a közlése mellett a társadalom minden rétegében végbemenő mozgások és elcsúszások felvázolásával készíti elő a kötet az olvasót a magyar októberi forradalom eseményeinek bemutatására és jelentőségének a megértésére. A polgári demokratikus forradalom idején tovább balra tartó munkásmozgalom és általában a tömegmozgalmak keretében ismerteti a Kommunisták Magyarországi Pártjának létrejöttével, szervezeteinek kiépítésével s harcaival kapcsolatos dokumentumokat. A kötet a polgári Népköztársaság utolsó napjainak problémái körül folyt vita ismertetésével s a Kommunisták Magyarországi Pártja, valamint a Magyarországi Szociáldemokrata Párt egyesülését bemutató dokumentumokkal záródik. A hatodik kötet, mint a bevezető tanulmány is hangsúlyozza, eltérően a korábbi kötetektől, nemcsak a szorosan vett munkásmozgalom dokumentumait közli, hanem,. mivel a Tanácsköztársaság idején a munkásmozgalom és a nemzeti történelem szinte azonossá vált, az államhatalom ós igazgatás legfontosabb dokumentumait is. Így a proletárállam alapjait lerakó legfontosabb nyilatkozatok és rendeletek közlésén túlmenően szinte minden lényeges rendeletet, továbbá a tanácsválasztások lefolyását s a, tanácsok, a bírósági, valamint karhatalmi szervek működését bemutató dokumentumokat ismerteti és részletesen tárgyalja a Tanácsok Országos Gyűlését s az ott lefolyt vitát is.. Bőséges dokumentációt nyújt a kötet a Tanácsköztársaság gazdaságpolitikájáról — ezen belül az agrár- és közellátási politikáról is —, továbbá kulturális szervező munkájáról,, nemzetiségi és külpolitikájáról. Számos dokumentum található a kötetben az ellenforradalmi megmozdulások, megnyilvánulások ellen küzdő munkáshatalom éberségére, hősiességére vonatkozólag, s különösen gazdag a Vörös Hadsereg harcait bemutató közölt forrásanyag. Ugyanekkor •— a Vörös Hadsereg harcainak bemutatásával párhuzamosan — kitekintést nyújt a kötet a nemzetközi imperialista erőkkel Szemben álló magyar proletariátus legreálisabb nemzetközi kapcsolatára, a nemzetközi proletariátus szolidaritására is. A kötet a Kommunista Internacionálénak, illetve Leninnek a Tanácsköztársaság elbukása napjaiban az eseményről adott tájékoztatásával, illetve rövid értékelésével záródik. A Magyar Tanácsköztársaság szorosan vett történetének dokumentumain is túlmegy némileg a kötet, amennyiben függelék gyanánt, néhány dokumentum erejéig, ízelítőt ad az Oroszországi Kommunista (Bolsevik) Párt Magyar • Csoportjának és a magyar internacionalistáknak Szovjet-Oroszországban kifejtett tevékenységéről. A tárgyalt jelentős korszak néhány nem elhanyagolható eseményéről azonban hiába keres dokumentumot az olvasó a kötetekben, vagy csak igen hiányos képet kap a közölt dokumentumok alapján. így például a cattarói felkelésről — jóllehet magyar matrózok is részt vettek a mozgalomban — alig található valami a kiadványban. (Az események dokumentumait a zágrábi lóvéitár felkérésére összegyűjtötte a Levéltárak Országos Központja; a dokumentumokat publikálták: Arhivski Vjesnik L, Zagreb, 1958. pp. 174—248.) Hasonlóképp nincs említve a stockholmi szociáldemokrata értekezlet — s azon a magyar párt részvétele — sem, holott mind a Miniszterelnökség, mind a Belügyminisztérium rezervált iratanyaga bőséges dokumentációs anyagot tartalmaz erre vonatkozólag is. Hasonlóképp megemlíthette volna a kötet a hágai szociáldemokrata megbeszélést is. Joggal kérhetjük számon Szabó Ervin és antirnilitarista csoportja tevékenységének élettel telibb bemutatását is (lásd erre vonatkozólag az Országos Széchényi Könyvtár kézirattárának igen szép anyagát). Nem említi a kötet továbbá az 1918. áprilisi tatabányai nagy sztrájkot sem (ME. 1918. XVI. res. 45.). Nagyon szép ós érdekes kollekciót állíthattak volna össze a 6. kötet szerkesztői az 1919. március 21— 22-iki helyi hatalom-átvételek dokumentumaiból. Ugyanebben a kötetben, a nyomtatásban sok helyen (hivatalos lap, rendeletgyűjtemény, ezek újabb kiadása stb.) megtalálható rendeletek nagy számú közlése helyett inkább a végrehajtásuk dokumentumainak közlésére kellett volna a szerkesztőknek nagyobb gondot fordítaniuk. Általában az említett hiányok elsősorban azzal kapcsolatosak, hogy a kötetek szerkesztői a Párttörténeti Intézet Archívumában és a Hadtörténelmi Intézet Levéltárában található levéltári anyagon túlmenően észrevehetőleg csak nagyon szűkkörű levéltári kutatást végeztek. Az ötödik kötet anyagának több mint a fele, a hatodik kötetben megjelent dokumentumoknak pedig lényegesen több mint a fele nyomtatásban egykorúlag megjelent (hírlapi, rendeleti, jegyzőkönyvi), sőt újabban egyéb helyen ismét kiadott forrásanyagból áll. Ugyanakkor mind a központi (Országos Levéltár, Központi Gazdasági Levéltár), mind pedig a helyi levéltárakban nagyszámú, niindezideig publikálatlan s forrásérték szempontjából is elsőrangú fontosságú iratanyag található. A dolog természetéből következik, hogy eddig még sehol meg nem jelent dokumentumok közrebocsátásával a kötetek tudományos jelentőségét növelni lehetett.