Levéltári Közlemények, 31. (1960)

Levéltári Közlemények, 31. (1960) - IRODALOM - Kállay István: Az osztrák forráskiadás 1945–1960 között / 348–356. o.

Irodalom - 355 II." szó- és tárgymutatója a szövegben szereplő latin és német fogalmak előfordulási helyeit adja. Egyes fogalmaknál a legnagyobb részletességgel (pl. a consilium szónál) sorolja fel az előfordulás helyét, de magyarázatukat nem adja. A helynévmutató egyegy helynevet (pl. Pressburg) kétszer is felvesz, ha az a fejregesztában és a szövegben is szerepel. A „Tiroler Urkundenbuch"

26 a kötet végén a kiegészítéseket, javításokat, a használt pecsétek jegyzékét és facsimiléjét hozza a név- és tárgymutatón kívül. A tárgymutató a kötetben előforduló latin szavakat, német megfelelőjüket és az előfordulási oldalszámot adja meg. : A „Die Kärtner Geschichtsquellen 1269—1286" a kötet elején az előforduló személyek és birtokok csoportosításában áttekintést közöl, amely a további kutatásokhoz nyújt támpontot. A személynév vagy a kolostor, birtok megnevezése után röviden ismerteti alapítását, jelentőségét és esetleg történetét is, ha az az oklevélanyag fennmaradásával kapcsolatos (pl. a kolostort többször kifosztották, felgyújtották). Megadja, hogy az illető személy vagy intézmény oklevelei ma hol találhatók; a közölt szövegekben milyen formában, néven, elnevezéssel szerepelnek, és megadja a közölt oklevél folyószámát is. Néhány címszó alatt egész oldalas ismertetés is van (pl. Gurk, Griffen, Hemburg, Millstadt, Maria-Saal, Ossiack, St. Paul, stb.) A kötet végén levő névmutató figyelembeveszi a nevek esetleges változatait is. A nóvregister a fonetikus abc-t követi. Helyneveknél a mai alakot vették figyelembe, de hozzák az összes régi változatokat is. A latin és német neveket egyaránt figyelembe vették. A tárgymutató — a részletes névmutatóra való tekintettel — rövidebb. A „Kaiserin Maria Theresias politisches Testament"

27 a nevek és kifejezések magyarázatát lábjegyzetben adja. A kötet végén az előforduló, ma már riem használatos idegen szavak jegyzéke és német magyarázata van. A kötetet nyelvészeti utószó egészíti ki, amely a „Politisches Testament" nyelvezetét ismerteti. A „Das Urbar der vorderen Grafschaft Görz aus dem Jahre 1299" tárgymutatója nemcsak a tárgy előfordulásának helyét (a sorok vannak leszámozva), hanem az egyes címszavak rövid magyarázatát is adja. A kiadványt egy térkép egészíti ki, amelyik az urbárium alapján mutatja az uradalom 1299. évi kiterjedését. A kötetben két facsimile és részletes statisztikai táblázat van. A statisztikai táblázat a 27 Urbaramt sorrendjében tartalmazza a gazdasági egységek, a mezőgazdasági termékek, az állatok és állati termékek és a készpénzadók adatait. Az „Urkundenbuch des Burgenlandes" a kötet elején részletes irodalommutatót közöl; felsorolja a Burgenlanddal kapcsolatos irodalmat, illetve azokat a műveket, ahol Burgenlandról említés történik. Számos általános jellegű munkát is felvettek (mint Szüágyi Sándor: „A magyar nemzet története", Pauler Gyula: „A magyar nemzet története az Árpádok alatt" stb.), melyek egyszerű — oldalszám nélküli — megemlítése a kutató számára nem jelent lényeges segítséget. A kötet végén szó- és tárgymutató van, amely a kötetben szereplő (főleg jogi) kifejezések oldal szerinti előfordulását és egyes esetekben német megfelelőjét is hozza. A személy- és helynévmutató a személy- és helyneveket németül és magyarul (esetleg latinul) egymás mellett hozza, a német nevek abc-rendjében. A magyar és latin nevek az abc-rend megfelelő részében önállóan is szerepelnek, a német névre való utalással. Egy-egy családon belül többféleképpen használt családi név esetében az apa nevét is megjegyzik. Egyes nemesi családok, kolostorok fontosabb irodalmát az első előfordulásnál adják meg, ami a tájékozódást meglehetősen nehezíti. Ugyanezt a módszert követi a „Die ältesten steirischen Landtagsakten", amely a már ma érthetetlen szavakat az első előfordulás alkalmával, lábjegyzetekben magyarázza meg. Egyes kiadványok

28 a tájékoztató apparátust elhagyják arra való hivatkozással hogy azt a sorozat következő (vagy esetleg utolsó) kötete hozza. Ez azonban nem minden esetben megnyugtató, ha az osztrák forráskiadás egyik sajátosságára gondolunk; ti. arra, hogy 20—30 éves kihagyások is adódnak egyes sorozatokban. Ilyen esetben az elmaradt mutató, regiszter, egy egész kutatói nemzedéknek okozhat komoly nehézséget. A kiadványok technikai kivitelezéséről csak az elismerés hangján lehet szólni. Egyes publikációk szedése, tördelése, a használt sokféle betűtípus igen kedvezően segíti elő a kötetek áttekinthetőségét. Egyes esetekben azonban takarékossági szempontok a nyomás formájának rovására mennek.

29 Az osztrák forráskiadás II. világháború utáni fejlődésének áttekintése egészében véve kedvező képet nyújtott. Szembetűnő az említett időszakban megjelent forrás"II. k. Innsbruck, 1949,111. k. Innsbruck, 1957. " Josef kallbrunner: Kaiserin Maria Theresias politisches Testament. Wien, 1952. as Wiesflecker ; i. m. " Wiesftecker ; i. m. II/l. XI. o. 23*