Levéltári Közlemények, 31. (1960)
Levéltári Közlemények, 31. (1960) - IRODALOM - Kállay István: Az osztrák forráskiadás 1945–1960 között / 348–356. o.
u Irodalom 349 Burgenlandes"-ról, a „Keichsregister König Albrechts II" c. kiadvány 413 közlésének csaknem fele magyar területen (Buda, Pozsony, Szeged stb.) kelt. Számos címeres levél, birtokadományozás, privilégium megerősítés, kinevezés található közöttük. Ezeknek a kiadványoknak hazai ismertetésében éppúgy elmaradtunk, mint saját tudományos eredményeinknek a nyugati tudományos közvélemény előtt való megismertetésében. A forráskiadványok témaválasztása igen különböző. Leggyakoribbak az olyan publikációk, melyek az uralkodó osztály egyes kiemelkedő családjainak történetét igyekeznek dokumentálni. A legtöbb kiadvány a jogtörténet ós gazdaságtörténet szempontjait hangoztatja. 6 További kötetek az egyháztörténetet, genealógiát, várostörténetet, társadalomtörténetet és hivataltörténetet kívánják szolgálni. Külön ki kell emelni egyes urbáriumpublikációkat, melyek a paraszti élet jelenségeit igyekeznek bemutatni. 6 A kiadványok általában a teljességre törekszenek, azonban ez egyes témakörök publikálása esetében szinte lehetetlen. 7 A publikálásra kerülő források időhatára csaknem kizárólag a korai középkoi idejére esik. Kivételnek kell tekintenünk B. Neck véleményét 8 , aki szerint az atomkor, szakban különösen fontos a tömegek felvilágosítása, a legújabbkori események történeti feldolgozása. Ugyancsak eltér az általánostól Paul Cristoph forráspublikációja IV. Károly un. királypuccsáról. 9 Az újkori és legújabbkori kiadási módszerek jóformán teljesen kidolgozatlanok. A legtöbb kiadvány szerkesztője arra törekedett, hogy a kötethez részletes előszót, bevezetést adjon. Egyes kiadványokban ez olyan szinten törtónt meg, hogy már a történeti feldolgozások határát súrolják. Klós fentebb idézett görzi urbáriumpublikációját a kézirat ismertetésén kívül az uradalom szervezetének, kiterjedésének, az „Urbaramtok" igazgatási felépítésének, az urbárium tartalmának, a tulajdonformáknak, jövedelmeknek és szolgáltatásoknak (ezen belül a pénzeknek és mértékeknek) részletes magyarázata vezeti be. A bevezetéshez csatlakozó térkép és statisztikai táblázatok kifejezetten történeti feldolgozó jellegű munkára emlékeztetnek. Hasonló Koller „Das Reichsregister König Albrechts IL" c. kiadványa, mely bevezetésében a Reichskanzlei IL Albert és III. Frigyes alatti működését mutatja be. Ennek soTán ismerteti a Reichskanzlei ügymenetét, valamint a XV. pzázadi oklevelek és oklevélkiadás sajátosságait. (Ezen belül a Reichsregister vezetését.) H. Wiessner annak fejtegetésébe bocrájtkozik, hogy a XVI. századi kárintiai paiasztmegmozdulásokr okait nem a földesurak egyre fokozódó követeléseiben, hanem az ispánok visszaélésében kell keresnünk, akik. a parasztoknak termékeik- eladását megtiltották. 10 A publikálásra kerülő források egy bizonyos területre vonatkozó kiválasztását leginkább dinasztikus szempontok határozzák meg; a dinasztikus szempontok a területi alapon történő kiválasztás rovására mennek. Legjobb példa erre Hermann Wiesflecker fentebb már idézett ,,Die Regesten der Grafen von Tirol und Görz, Pfalzgrafen inKärntnen" (L—IL k.) c. munkája. Ez a kiadvány nem arra törekszik, hogy általában a Tirolra vonatkozó forrásokat adja, hanem csak azokat közli, melyek a családhoz kapcsolódnak. Szerző arra hivatkozik, hogy a területi felépítés a terület kiterjedése és különböző országokhoz való tartozása miatt kilátástalan. Olyan területről van szó — írja Wiesflecker 1 * —, melynek politikai rendje ós fejlődése a dinasztiához kapcsolódik. Ezért a dinasztikus felépítés olyan politikai, jogi, gazdasági és kulturális tényezőket hoz felszínre, melyeket a helyi források nem is említenének. Ezt a dinasztikus elvet az oklevelek kiválasztásánál olyan következetességgel alkalmazza, hogy a publikációba olyan darabok is bekerültek, melyek valamely családtagot-óppen csak megemlítenek; de különben semmiféle jelentőségük 6 Ezek közül a jogtörténettel kapcsolatos: Otto Wurtzel; Die Rechts quellen der Stadt Eferding. Graz—Köln 1954,; Burkhard Seuffert und Gottfried Kogler ; Die ältesten steirischen Landtagsakten. Graz —Wien—München. 1953, 1958.; Otto Brunner ; Die ilechtsquellen der Städte Krems und Stein. Graz—Köln, 1953.; Koller ; Das Eeiehsfegister König Albreehts II. Wien, 1955. Gazdaságtörténettel kapcsolatos: Friderike Klos-Buzek : Das Urbar der vorderen Grafschaft Görz aus dem Jahre 1299. Wien, 1956.; a Linzer Regesten több kötete; Franz Xaver Bohdanowiez: Die Linzer Vorstädte dargestellt nach dem „Josephinische Lagebuch" und „Franziseeischen Kataster" I. — XV. k. 1952—1958. * Linzer Regesten. Steyereggen und Lustenfelder Urbare. I. k. 1481—1700. — Friderike Klos-Buzek / i. m. ' Ezt hangoztatja: Hermann Wiesflecker : Die Regesten der Grafen von Görz und Tirol, Pfalzgrafen in Kärnten. II. k. Innsbruck, 1952. IX. o. "Idézi: Iványi Emma a Mitteilungen des Ost. Staatsarchivs 8. (1955) kötetéről irt ismertetése. Levéltári Közlemények, XXVIII. évf. (1958), 315. o. • Dokumente zu dem Restaurationsversuchen des Königs Karl IV. von Ungarn. Mitteilungen des Ost. Staatsarchivs. 9. k. (195Ű.) 10 Idézi: Heinrich Appelt (ism.): Gurker Urbare (Wien; 1951) Mitteilungen des Ost. Staatsarchivs, 5. k., (1952.), 470—471. o. 11 H. Wiesflecker: i. m. VII. o.
