Levéltári Közlemények, 31. (1960)

Levéltári Közlemények, 31. (1960) - FORRÁSKÖZLÉS - Szilágyi Gábor: Iratok a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű üzemi bizottságainak történetéhez 1945–1946-ban / 285–310. o.

Iratok a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű üzemi bizottságainak történetéhez 1945—1946-ban 303 1. Hatásköri túllépés-e az, ha az üzemi bizottság és a vele kapcsolatban működő üzemi bizalmiak megakadályozzák vagy késleltetik új műszaki és adminisztratív leigíFzolt munkaerők felvételét, akik az üzem újjáépítéséhez, teljesítőképességének fokozásához, vagy üzembővítéshez, továbbá a rendkívüli idők következtében megsokszorozódott irodai, bérelszámolási stb. munkák meggyőzéséhez kellő számban és szakértelemmel elengedhetetlenül szükségesek ?. .. 2. Hatásköri túllépés-e az, ha az üzemi bizottság vagy a vele kapcsolatban működő üzemi bizalmiak szakértelem hiánya ellenére is magukhoz akarják ragadni annak megállapításának és ellenőrzésének jogát, hogy az egyes műszaki, vagy irodai feladatok elvégzésére ki és mennyiben alkalmas vagy szükséges ?. . . 3. Hatásköri túllépés-e az, ha az üzemi bizottság és a vele kapcsolatban működő üzemi bizalmiak a már leigazolt, kinevezett alkalmazottakat régi, begyakorolt munkahelyükre visszatérni nem engedik? Ezt többnyire a munkásság ellenszenvével vagy az illető szerintük alkalmatlan voltával indokolják, de ez az indokolás legtöbbször nem tárgyilagos és meggyőző, hanem csak arra utaló, hogy az illetőt csak azért igazolták, mert nem akarták a jövendő életlehetőségeit tönkretenni, és ezért tekintettek el vele szemben a vádak emelésétől. .. 4. Hatásköri túllépés-e az, ha az üzemi bizottság és a vele kapcsolatban működő üzemi bizalmiak a kinevezett és már le is igazolt alkalmazottainkat csak fizikai munkán akarják megtűrni, jóllehet az ő begyakorolt munkaerejükre feltétlenül szükség van. .. Helyükbe ők akarjak meghatározni kiket állítsunk... 6. Hatásköri túllépés-e az, ha az üzemi bizottság, vagy annak tagjai, vagy a bizalmiak a vállalat tulajdonát képező szolgálati lakások fölött csaknem teljesen önhatalmúlag rendelkeznek, akár tisztviselői, akár munkáslakás legyen az? Ez-által — különösen a tisztviselői lakások tekintetében — egészen tarthatatlan helyzetet teremtettek . . . Már az is nagy sérelem és rendkívül elkedvetlenítő, hogy a tisztviselői lakások melléképületeit (pl. mosókonyha, cselédlakás) egy szoba-konyhás munkáslakásokká alakíttatják át és így az egyetlen udvaron és kerten két, egymáshoz idegen és iskolázottság tekintetében, valamint társadalmilag egymástól még meglehetősen távol álló családnak kell közösködni, holott a közösködés még az egy színvonalon állók esetében sem jó.. . A lakás volt a nyugdíjon kívül a múltban a,z egyetlen, ami a vállalatnál, kivált annak vidéki telepén maradás tekintetében számottevő volt. Mit szól eme természetbeni juttatás üzemi bizottság által való megcsorbításához az Országos Üzemi Döntőbizottság?. . . A lakások kiutalása tárgyában kelt június 28-i C 3190 és augusztus 17-i Ö. 3190 számú vezérigazgatósági levelekben foglaltaknak, valamint a Szakszervezeti Tanács nehézipari titkárának augusztus 8-án kelt Ni 2294(1945)V/S számú nyilatkozatában foglaltaknak (amely szerint ,,mint minden vállalati ügyben, úgy a lakásügyekben is — átalakítások, lakáskiadások stb. •— ennek a bizottságnak csak javaslati joga van") érvényt szerezni az üzemi bizottság és a bizalmiak állásfoglalása miatt nem tudunk. Az ő állásfoglalásukra ugyanis a mai válságos ellátási helyzetben tekintettel kell lennünk, mert az elégedetlen tömeget könnyűszerrel tudnák ellenünk hangolni. * 7. Hatásköri túllópés-e az, hogy az üzemi bizottság a vállalat tulajdonát képező tiszti kaszinói helyiségeket önkényesen párthelyiségnek, MaDISz otthonnak, MNDSz otthonnak stb. kisajátította. . . 8. Hozzon döntést továbbá az Országos Üzemi Döntőbizottság arról is, vájjon nem hatásköri túllépés-e az üzemi bizottság részéről az, hogy megakadályozza a bevonult szellemi munkaválallók hozzátartozói részére a vezérigazgatóság 1945. október 22-i 0. 3150 sz. levele szerint fizetésüknek legalább 50%-ában járó segély folyósítását, mondván, hogy ez csak akkor lehetséges, ha a fizikai munkavállalók hozzátartozói is ugyanilyen juttatásban részesülnek. Ózdon tudomásunk szerint ezeket a segélyeket már rég kifizették^ testületet) vagy tagjait feladataik ellátásában a munkáltató akadályozza, végül amennyiben a bizottság és a munkáltató között a bizottság eljárásának módja tekintetében elvi ellentét merült fel, a vitát az Országos üzemi Döntőbizottság bírálja el, mely ebben a kérdésben végérvényesen határoz. 2. A.z Országos Üzemi Döntőbizottság székhelye Budapest. Tagjait paritásos alapon, egy évre terjedő megbízatással, egyrészt a Magyar Szabad Szakszervezetek Országos Központja (Szakszervezeti Tanács) (10), másrészt a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége (5) és az Ipartestületek Országos Központja (5) jelöli ki. A kijelöltek névsorát a testületek jóváhagyás végett az iparügyi miniszterhez terjesztik fel. 3. A Döntőbizottság elnökét é3 elnökhelyettesét pártatlan személyekből az iparügyi miniszter nevezi ki. *• Ügyrendjét az Országos Üzemi Döntőbizottság maga állapítja meg; tagjainak díjazását, tárcája terhére, az iparügyi miniszter állapítja meg.