Levéltári Közlemények, 31. (1960)

Levéltári Közlemények, 31. (1960) - FORRÁSKÖZLÉS - Földi Tamás: Iratok a magyar nagyipar történetéhez 1945–1946-ban : az Iparügyi Minisztérium iratanyagából / 205–262. o.

258 Földi Tamás hogy munkásokat veszünk fel . . . felszólítottuk munkásainkat, hog y különösen Budapest környéki községekben fejtsenek ki munkástoborz ó tevékenységet, A Belügyminisztériumból kértük internált egyénekne k hozzánk való munkára állítását. T. Címtől kértük közmunkakötelezettségre igénybevett egyéneknek hozzánk való kiutalását. Mindezek azonba n nem jártak eredménnyel. A munkáslétszám emelésének további komoly akadálya, hogy nincs biztosítva a kellő közlekedés ahhoz, hogy a munkások Budapest körny ékéről bejárhassanak a gyárba.. . . javasoljuk ... 1. . . . részünkre vásárlási ós szállítási engedélyeket adjon ki [a Közellátásügyi Minisztérium] élelem, tűzifa és ruhaneműek szabad beszerzésére, továbbá, hogy ezen beszerzett anyagokat teljes egészükben, minden leadás nélkül a gyárainkban dolgozóknak kioszthassuk. 2. Budapest környékéről a gyárba bejövő munkások gyors szállításának biztosítására megfelelő külön autóbuszjáratok állíttassanak be, 0. L., Iparügyi Minisztérium 1945—A—81.992. 98. 1945. július 19. Feljegyzés az ammóniákszóda ellátás helyzetével kapcsolatban. Az ammóniákszóda a vegyészeti ipar egyik legfontosabb nyersanyaga. A vegyészeti iparon kívül nagy mértékben használják az üveggyárak, vas és fém-, zománc-, gép-, kerámia-, bőr-, textil-, papír-, élelmiszer-, szappanipar és a. háztartások is. A háborús években a behozatal 18 000— 27 000 t-ig változott évente. A behozott mennyiség valamivel több mint 1

/

8-át az üvegipar, valamint kevesebb mint 1

/

3-át a szappan- és mosószeripar, kb. 7%-át a textilipar használta fel. A fennmaradó mennyiség eloszlott a többi fentebb felsorolt iparágak között. Jelenleg újjáépítés szempontjából legfontosabb az üveggyárak szódával való ellátása, ami kb. 11 000 tonna évi szükségletre becsülhető. Jóvátétel szempontjából a vas- és fém-, bőr- és textilipar jön elsősorban számításba, amelyek szükségleté kb. évi 2600 t. Amennyiben ez utóbb felsorolt iparágakat a szükséges mennyiségű szódával nem tudjuk ellátni, ennek várható követezménye az üveggyártás megszűnése, a jóvátételi szállításoknál pedig bizonyos eikkek előállításánál előálló zavar lesz, amely ezidőszerint még nem tekinthető teljesen át. Belföldi termelésünk szódából nincs. A szükséglet a múltban is kizárólag behozatal révén lett fedezve. A belföldi készleteket igyekeztünk felkutatni és lefoglalni. Amennyiben szódát a legrövidebb időn belül nem sikerül importálni, az üveggyárak üzemben nem tarthatók és ilymódon az egész újjáépítés, illetve az épületek helyreállítása csupán csak keresztülvihetetlen papírprogram marad. O, L., Iparügyi Minisztérium 1945—A—62.419. 99 1946.' augusztus Az ipar felügyeleti osztály. 19 46. augusztus havi jelentése, mely részleteket közöl a győri iparfelügyelő egy korábbi, valószínűleg a Győri Textilművek Rt. beadványából idéző felterjesztéséből. A magyar pamutfonó- és szövőipart 70—90%-ig orosz bérmunka foglalkoztatja, tehát ezen államközi üzlet hozamai, illetve vesztesége határozza meg a vállalatok rentabilitását*. . . A kormányzat azonban az oroszokkal kötött megállapodást lefölözte és a bérmunka ellenértókét szolgáló pamut