Levéltári Közlemények, 31. (1960)

Levéltári Közlemények, 31. (1960) - FORRÁSKÖZLÉS - Földi Tamás: Iratok a magyar nagyipar történetéhez 1945–1946-ban : az Iparügyi Minisztérium iratanyagából / 205–262. o.

Iratok a magyar nagyipar történetéhez 1945—1946-ban 259 igen jelentékeny részét ellenérték nélkül igénybevette olyképpen, hogy egyrészt az ű. n. Bárányos-féle akcióra (a gazdákkal folytatott csereakció céljára, termeivények és élelmiszerek beszerzése céljából) használta fel, másrészt tartalékolta . . . Ilyenformán az oroszokkal kötött bérszerződésnél — amely eredeti formájában iparunknak lehetőséget adott volna arra, hogy a háborús veszteségek töredékét megkereshette volna — lefölözés után előreláthatólag fel fog emésztődni megmaradt forgótőkénk tetemes része. Hozzájárul még az ipar helyzetének siilyosbításához, hogy 1945. év végén és 1946. év elején az iparra kirótt közérdekeltségű és közszállítások, amelyek a piaci ár töredéke ellenében bonyolíttattak le, olyképpen, hogy nem is fedezték a valorizált munkabéreinket, nemhogy nyersanyag, segédanyag és egyéb kötelezettségeink visszafizetéséről szó is lehetne. Tetézte kötelezettségeinket a Gazdasági Főtanács által elrendelt ún. ingyenes felajánlás, mely jelenleg van folyamatban, és amely csak a pamutipart 1 300 000 m ingyenes leadásra kötelezi. Minthogy a bérmunkához saját nyersanyagot befektetni nem kell, hanem azt a bérmunkáltató — ez esetben a Szovjet — bocsátja rendelkezésünkre, forgótőkénk elvesztését nem érezzük. Számolnunk kell az ipar jelentékeny eladósodásával akkor, amikor ezen munka lebonyolítása befejeződik. Mi úgy érezzük, hogy ezt a pamutfeldolgózó ipart a kormányzat nem egyenlő teherviselés alapján veszi igénybe, és közvetve fenti akciókkal sokkal nagyobb megpróbáltatásoknak teszi ki, mint a többi iparokat. Meg kell említenünk, hogy az orosz bérmunka megindulása az azt intéző magyar szervek határozatlansága és szervezetlensége következtében nem úgy történt, mint ahogy az gondos előrelátással célirányos lett volna. A szállítás szervezetlensége folytán igen sok nyersanyag nem került a rendeltetési helyére és elveszett. Szén-, festékhiány akadályozta a munkát és vannak még ma is igen nagy akadályok, amelyek a munka zökkenőmentességét akadályozzák. Dacára mindezeknek, lehetségesnek tartjuk, hogy az ipar 1947. június 30-ig terjedő szállítási határidőt be fogja tudni tartani, ha a. kormányzat a feltétlenül szükséges festékekre idejében meg fogja adni eu, devizákat. A fentiek szerint a belföldi fogyasztásra és egyéb export céljaira a pamutfeldolgózó ipar kapacitásának tehát csak 10—30%-át tudja felhasználni, de az ország elszegényedése következtében nagy fogyasztórétegek kapcsolódtak ki és ezáltal termeivényeit az ipar elhelyezni nem tudja. Hozzájárul még a vállalat folyamatosságának csökkenéséhez, hogy az infláció következtében az egész gazdasági életnek nem állnak megfelelő fizetési eszközök rendelkezésre és így sokszor még a munkabéreket sem tudják kifizetni. Ilyen nehézségek fokozódnak még különösen vállalatunknak ahol a munkásság létszámának fele a gyár újjáépítésén dolgozik és nemcsak ezen munkabéreket kell fizetnünk, hanem az anyagokat is be kell szereznünk. Vállalatunk 60%-os bombakárt szenvedett, amelynek már több mint felét rendbehozta. Bár helytálló, hogy a munkabérek alacsony volta miatt az újjáépítés sokkal kevesebb tényleges kiadással jár, mintha normális időben végeztük volna, mégis a forgalmunk volumen jenek békebelinek 5%-ra való összezsugorodása következtében feladataink megsokasodtak. így szabad termeivényünk nagy része munkásoknak kalóriával való ellátása céljából csereáruképpen kerül a forgalomba. Jelenleg, dacára a nagy munkáslétszámnak, szakképzett munkások hiánya áll fenn, annak ellenére, hogy üzemünk csak félkapacitással dolgozik. A háborús károk következtében, amelyek nemcsak anyagiakban, hanem lélekben is igen nagy kárt okoztak munkavállalóinknál, továbbá azáltal is, hogy a mostoha viszonyok miatt sokszor fázva és éhesen kellett munkavállalóinknak munkájukat ellátniok, munkateljesítményük csökkent. Bár a fizetésieknek nagyrészt természetbeni kiadása (kalória) a munkavállalók nyomorúságos helyzetén részint javított, még sem tudjuk az élelmiszerek és ipari javak.hiánya következtében a munkásságnak emberhez méltó módon való ellátását biztosítani. Ugyanakkor természetesen a vállalatokra óriási terhet jelentett ez a természetbeni ellátás és fokozza mindazokat a súrlódási felületeket, amelyek a mostoha viszonyok között igen könnyen adódhatnak munkavállaló és munkaadó között. 17*