Levéltári Közlemények, 31. (1960)

Levéltári Közlemények, 31. (1960) - Krizsán László: A Pest megyei földbirtokrendező tanácsok és földhivatalok szervezete / 22–36. o.

Krizsán László: A Pest megyei földbh tokrendező tanácsok és földhivatalok szervezete 23 között legjelentősebb a 600/1945. M. E. sz.

1 rendelet, a földmíves szegénység földhözjuttatásáról. De, minthogy éppen e rendelet volt a legforradalmibb, legkevésbé volt található a kapitalista korszakból örökölt hivatalok és szervezeti formák között olyan szerv, amely az idézett rendeletnek megfelelően a földosztást és ennek adminisztrációját végrehajtani képes lett volna. Új állami szerveket kellett tehát létrehozni a parasztság évezredes vágyának valóra váltása érdekében: a Földbirtokrendező Tanácsokat és Földhivatalokat. 1. A Pest megyei Földbirtokrendező Tanács megalakulása és szervezete A megyei Földbirtokrendező Tanácsok megalakulásáról szóló 33.000/ 1945. F. M. sz. rendelet

2 tizenhárom nappal a földmíves szegénység földhöz" juttatásáról intézkedő rendelet kihirdetése után, 1945. március 28-án lépett hatályba. A két rendelet kihirdetése között eltelt rövid idő alatt évszázadok mulasztását pótolva, elkészült a földreform végrehajtásának minden részletre kiterjedő terve, s a végrehajtásról gondoskodó hivatalok szervezeti felépítése. A földbirtokreformról szóló rendelet céljainak megvalósítására a földmívelésügyi miniszter ellenőrzése alatt Országos Földbirtokrendező Tanácsot szerveztek, amely közvetlen felettes szerve volt a Megyei Földbirtokrendező Tanácsoknak, ez utóbbiak viszont a községi Földigénylő Bizottságok munkáját ellenőrizték. A Pest-Pilis-Solt-Ejskun vármegye 1945. évi területére illetékes megyei Földbirtokrendező Tanács 1945. március 31-én alakult meg

3 a 33 000/1945. F. M. számú rendelet alapján. A Tanács a megye székhelyén, Budapesten működött. Létszáma a megalakulás időpontjában a rendeletnek megfelelően, 7 fő volt, 1949. január 27-től azonban a még 1945 folyamán megszervezett s így belőle kivált Dél-Pest megyei Földhivatal beolvadása folytán a Tanács létszáma 10 főre emelkedett.

4 Szakképzettség szerint egy jogász, egy mérnök és egy közgazdász személyt' nevezett a földmívelésügyi miniszter a megyei Földbirtokrendező Tanácsba. A három szakember mellé a megyei Nemzeti Bizottság, illetve a Földmunkások Szakszervezete delegált két-két választott képviselőt.

5 Mivel a Tanácsnak működését sürgősen meg kellett kezdenie, a földművelésügyi miniszter fenntartotta magának a jogot arra nézve, hogy amennyiben a népi szervek a rendelet megjelenését követő három napon belül nem küldik be választott képviselőiket, úgy a földigónylők közül egészítik ki négy személlyel a Földbirtokrendező Tanácsot. Megyénkben a szakminiszter ilyen irányú beavatkozására nem került sor, mert a Tanács a rendelet kihirdetését követő harmadik napon előírásszerűen megalakult. A megyei Földbirtokrendező Tanács saját kebeléből választott elnököt. Elvileg nem volt tisztázott, hogy az elnöki tisztséget bet ölthet ték-e a népi 1 Magyar Közlöny (a továbbiakban: MK), 1945. márc. 15. 2

MK, 1945. márc. 28. 3 Pest- és Nógrád megye Állami Levéltára (a továbbiakban: PNÁL), Pest-PilisSolt-Kiskun vm. Földbirtokrendező Tanácsának iratai (a továbbiakban: PPSK-FT), 2019/1945. — A Földbirtokrendező Tanács megalakulásának időpontjáról közvetlen adat nem áll rendelkezésre. A közölt dátumot a fenti jelzetű, 1945. október 13-án kélt irat tartalmazza. 4 PNÁL, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Földhivatalának (a továbbiakban PPSK-FH) iratai, 2760/1949. 6 33 000/1945. F. M. sz. rendelet, V. fej. 43.§.