Levéltári Közlemények, 31. (1960)

Levéltári Közlemények, 31. (1960) - Krizsán László: A Pest megyei földbirtokrendező tanácsok és földhivatalok szervezete / 22–36. o.

24 Krizsán László szervek küldöttei, vagy az elnököt kizárólag a földművelésügyi miniszter áltaí kinevezett szakemberekből választhatták. Az elnök, a miniszter által kinevezett három szakember vezetésével, tárgyaló tanácsokat alakított, melyek külső szakértők bevonásával döntöttek a földreform végrehajtásával kapcsolatban helyileg felmerült jogi, gazdasági és műszaki kérdésekben. A megyei Földbirtokrendező Tanács felállításáról szóló rendeletben tárgyaló tanácsnak nevezett kollegiális testületek a Pest megyei Földbirtokrendező Tanácsnál ügyosztályokká alakultak. Mivel a Tanács iratai 1945-ből csak töredékesen maradtak fenn, csupán három ügyosztály létezését sikerült felderíteni: a) A földbirtokpolitikai osztály hagyta jóvá a községi földigénylő bizottságoktól felterjesztett felhasználási terveket, döntött az elkobzás és a megváltáskérdéseiben, meghatározta a vitásértókű ingatlanok kataszteri tiszta jövedelmét, fizetési halasztásokat engedélyezett és felülvizsgálta a háborús szerzeményeknek minősülő birtokok jogi helyzetét. E tárgyaló tanács, illetve osztálynál találtak jogorvoslatot a földigénylők a községi földigénylő bizottságok esetleges sérelmes határozataival szemben. A földbirtokpolitikai osztály — a községi földigénylő bizottságok munkája ellen benyújtott panaszok kivételével — általában a községi földigénylő bizottságok javaslata alapján hozta meg határozatait. Határozatát három napon belül közölnie kellett a felterjesztő szervvel, s ha ennyi idő alatt nem döntött, a felterjesztést jóváhagyottnak kellett tekinteni.

8 b) A telekkönyvi osztály a felosztott ingatlanok telekkönyvezését irányította. c) A földmívelésügyi miniszter a megyei Földbirtokrendező Tanácsok kötelességévé tette a földreform végrehajtásához szükséges műszaki munkák elvégzését, valamint a felosztott földek vázrajzának elkészítését. E munkát' a Tanács mérnök tagjának vezetésével a műszaki osztály végezte. A tárgyaló tanácsok, illetve osztályok határozataikat egymástól függetlenül hozták, csupán a földreform egészét érintő kérdéseket tárgyalták összevont tanácsüléseken. A felmerülő problémákat az elnök minősítette, utalta egy-egy osztály vagy a Földbirtokrendező Tanács teljes ülése elé. A Földbirtokrendező Tanács ügyintézésében a megyei Földhivatal hivatali apparátusára támaszkodott. A Földhivatal a Földbirtokrendező Tanácsmellérendelt szerveként működött, s adminisztratív szerepkörén túl szakemberekkel is képviseltette magát a Földbirtokrendező Tanács tárgyaló tanácsaiban. Az idézett alaprendelet szerint minden megyében egy Földbirtokrendező Tanácsot kellett létrehozni, amely — a közigazgatási gyakorlattól eltérően — a törvényhatósági joggal felruházott városok területén is illetékességgel bírt. 1945. július 14-ig az ország többi megyéihez hasonlóan, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye területén is csak egy Földbirtokrendező Tanács működött. A 71 800/ 1945. F. M. sz., aug. 4-én kihirdetett rendelet

7 nyomán azonban e területen Kecskemét székhellyel a földművelésügyi miniszter egy második Földbirtokrendező Tanácsot is megszervezett. Ezt az intézkedést, a megye nagy területi kiterjedése indokolta. Ugyanez a rendelet határolta el az illetékességi területet, az alábbiak szerint: A Budapesten szókelő Földbirtokrendező Tanács illetékessége alá tartozott az aszódi járás, a budakörnyéki járás, a gödöllői járás, a gyömrői járás, 6 33 000/1946. F. M. sz. rendelet, V. fej. 45. §. 7

MK, 1945. aug. 4.