Levéltári Közlemények, 31. (1960)

Levéltári Közlemények, 31. (1960) - Krizsán László: A Pest megyei földbirtokrendező tanácsok és földhivatalok szervezete / 22–36. o.

A PEST MEGYEI FOLDBIRTOKRENDEZO TANÁCSOK ÉS FÖLDHIVATALOK SZERVEZETE* Ama forradalmi átalakulás, amely 1945-ben a magyar nép történetének új szakaszát nyitotta meg, egyben kiindulópont, feltétel és biztosíték volt a kapitalista korszak közigazgatási szervezetének és állami szakigazgatási rendszerének megsemmisítéséhez. E forradalmi átalakulás a felszabadulást követő hónapokban két síkon jelentkezett. Egyrészről a burzsoá államgépezet évtizedek során kialakult igazgatási formáit, a törvényhatóságokat és képviselőtestületeket a felszabadulás után létrejött népi szervek és a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front pártjai, valamint a szakszervezetek, területük demokratikus rétegéből, az ipari munkásság, a dolgozó parasztság és a forradalmi átalakulás állapotában szerepet vállalni kész értelmiség képviselőiből újjáalakították. E folyamat eredményeként korábban a virilizmuson alapuló önkormányzatok, az állami köz- és szakigazgatás szervei — ha a régi szervezeti formában is — megváltozott társadalmi összetételben, új célokkal látták el feladataikat. A változás e síkon nem a formát, hanem a tartalmat érintette. Az ily módon átalakult hivatalok — éppen azért, mert szervezeti formájukat még a burzsoá állam igényei hozták létre — képtelenek voltak zökkenőmentes összhangot teremteni az új tartalommal, mellyel a megváltozott viszonyok töltötték fel a régi hivatali formákat. Nyilvánvaló, hogy a hivatalszervezet efajta, korlátozott mérvű átalakulása nem tükrözte hűen a felszabadulás eredményeként bekövetkezett társadalmi és politikai állapotot és nem is felelhetett meg annak. Ezért olyan szakhivatalokat kellett létrehozni, amelyek formai szempontból is alkalmasak voltak forradalmi feladatok megoldására ós azok adminisztrálására. Magyarországon már a felszabadulás első hónapjaiban egy sor olyan forradalmi kormányrendelet lépett életbe, melynek végrehajtására megfelelő hivatalok nem álltak — de nem is állhattak — rendelkezésre. E rendeletek * Meg kívánjuk jegyezni, hogy a megye—vármegye kifejezés már az egykorú hivatalos szóhasználatban is következetlenül és keveredve fordul elő. Pest megye esetében e keveredést még fokozza a teljes történeti (Pest-Pilis-Solt-Kiskun) és a köznyelvi (Pest) névalak keveredése, valamint ennek később — éppen a földosztó apparátus kiépülése során — OÉszak- és Dél-Pest megye formákkal való bővülése. A félreértéseket az egyes szervek elnevezésénél elkerülendő, tanulmányunkban végig s egységesen a megye kifejezést ós Pest (ül. Észak- és Dél-Pest) névalakot használjuk. Amennyiben hivatalos elnevezésként Pest-Pilis-Solt-Kiskun néven idézzük a megyét, akkor ez mindig a teljes történeti megyeterületre vonatkozást hangsúlyozza (melybe még a földosztás szempontjából kiemelt és ugyancsak külön szerv által igazgatott Budapest környék is beletartozüí).