Levéltári Közlemények, 31. (1960)

Levéltári Közlemények, 31. (1960) - FORRÁSKÖZLÉS - Földi Tamás: Iratok a magyar nagyipar történetéhez 1945–1946-ban : az Iparügyi Minisztérium iratanyagából / 205–262. o.

208 Földi Tamás Anyagunk közlése tebát az alábbi csoportokban történt: Tétel: 1.0 A nagyipar helyzete a felszabadulás hónapjaiban 1— 35. 1.1 Az üzemi bizottságok létrejötte és a GYÖSZ újjáalakítása 1— 2. 1.2 Az egyes iparágak helyzete 3— 34. 1.21 Szénbányászat 3— 5. 1.22 Ásványolajipar 6— 7. 1.23 Vas- és fémipar 3— 12. 1.24 Bauxit- és alumíniumipar 13— 14. 1.25 Gépgyártás, műszer és elektrotechnikai ipar 15— 22. 1.26 Villamosipar , 23— 24. 1.27 Textilipar, faipar .. 25— 30. 1.28 Élelmiszeripar . . . -... 31— 32. 1.29 Építőanyagipar, üvegipar 33— 34. 1.3 Gyárak rendelkezésre bocsátása polgári termelés céljaira 35. 2.0 Az újjáépítést akadályozó körülmények: a munkásság élelmezési, ruházkodási, bérezési viszonyai. Az infláció 36— 48. 2.1 Élelmezési helyzet 36— 39. 2.2 Népruházati akció 40— 41. 2.3 Bérezési kérdések; az elégedetlenség egves megnyilvánulásai .... 42— 45. 2.4 Infláció 46— 48. 3.0 A Szovjetunió gazdasági segítsége 49— 62. 3.1 A szovjet élelmi&zer-kölnsön 49. 3.2 A magyar nyersanyaghiány 50. 3.3 A szovjet—magyar áruforgalmi egyezmény 51—•' 56. 3.4 Szovjet katonai megrendelések 57— 62. 4.0 Az állam gazdasági szerepe. Az államosítás első lépése: a szénbányászat állami kezelésbe vétele . 63— 85. 4.1 A nagyipar állami hiteltámogatása 63—• 69. 4.2 Szabad vagy kötött gazdálkodás? 70— 72. 4.3 Tőkés spekuláció és szabotázs 73— 75. 4.4 Rendelet a hatóságilag kirendelt vállalatvezetőről 76. 4.5 A munkásság spontán igénye a termelőeszközök tulajdonára: munkásszövetkezetek 77— 79. 4.6 Állami iparvállalatok 80— 82. 4.7 A szénbányászat állami kezelésbe vétele 83. 4.8 További államosítások követelése S4— 85. 5.0 A nagyipar helyzete 1945 második felében és 1946 elején 86—100. 5.1 A nagyipari teljesítménybérezés 86. 5.2 Az egyes iparágak helyzete 87—100. 5.21 Szénbányászat . .* 87— 90. 5.22 Vas- és "fémipar 91— • 96. 5.23 Gépipar 97. 5.24 Vegyipar 98. 5.25 Textilipar 99—100. Ami az így csoportosított anyag közzétételének módját illeti: az elöljáróban elmondottakból is kiderül, hogy az iratközlés szabályainak betartására az összeállítónak nem volt lehetősége. Feljegyzéseink ugyanis nem a közzététel, hanem az adatok egy monográfiába való beillesztésének céljával készültek, ezért számos olyan szempontot, melynek az iratközlés esetén jelentősége van, feljegyzéseink készítésekor nem vettünk figyelembe. Ez az oka annak, hogy egyes, jegyzetekben való kidolgozást igénylő kérdések tisztázatlanok maradtak, feljegyzéseink nem rendszeresen dolgozzák fel az egész irat tartalmát stb. Közölt anyagunk az eredeti irathoz való formai és tartalmi viszonyát tekintve négy csoportra osztható: 1. teljes szövegű közlések (ezeknek száma sajnos igen kevés), 2. szemelvények, 3. kivonatok szemelvényekkel, 4. kivonatok (megjegyzendő, hogy e kivonatok fogalmazásilag is sokat átvesznek az irat eredeti szövegéből). Hogy az eredeti