Levéltári Közlemények, 31. (1960)

Levéltári Közlemények, 31. (1960) - FORRÁSKÖZLÉS - Földi Tamás: Iratok a magyar nagyipar történetéhez 1945–1946-ban : az Iparügyi Minisztérium iratanyagából / 205–262. o.

Iratok a magyar nagjcipar történetéhez 1945—1946-ban 2Ü9 szövegeket még ilyen körülmények között is megfelelően kiemeljük, közlésünkben az általunk fogalmazott szövegeket az eredeti szövegektől tipográfiailag is igyekeztünk megkülönböztetni: utóbbiak keskenyebb szedéstükörben kerültek közlésre. Ahol egy tételen belül több iratot közlünk, illetve kivonatolunk, ott közlésünket az egyes iratoknak megfelelően, az abc kisbetűivel megjelölt, egymástól *-gal elválasztott pontokra tagoljuk. Ami az egyes tételek általunk kidolgozott címeit illeti: célunk az volt, hogy belőlük az idézett irat keltén kívül megállapítható legyen annak küldője, címzettje és az irat tárgya. Az iratok keltét illetőlegtöbb helyen csak hozzávetőleges időpontot (terminus post quem) tudtunk közölni: ennek oka — ma már ellenőrizhetetlenül — vagy az, hogy a pontos kelet az eredeti iratról is hiányzott, vagy az, hogy feljegyzésünkben a pontos dátumra valamilyen oknál fogva nem terjeszkedtünk ki. Ahol az irat keltét nem lehetett megállapítani ott az iratban tárgyalt esemény dátumát tüntettük fel. Ahol a címzett az Iparügyi Minisztérium volt, ott ezt a körülményt a tétel címében nem tüntettük fel; minden más esetben jegyzetben közöljük, hogy az irat hogy került a Minisztérium iratai. közé. Mivel, csekélyszámú kivételtől eltekintve, minden tételünkben iratoknak csak részleteit közöljük, erre a tényre a tételek címeinek megfogalmazásánál külön nem hivatkoztunk. E bevezetőt, úgy véljük, fel kell használnunk még egy általunk fontosnak tartott feladat elvégzésére, ti., hogy néhány szóban írjunk azokról a futólagos benyomásokról, amelyeket az Iparügyi Minisztérium iratanyagáról a kétszeri átnézés során általában szereztünk. Az elpusztult iratanyag egy-két akta kivételével az Ideiglenes Nemzeti Kormány iparügyi minisztériuma budapesti működésére vonatkozott. A minisztérium debreceni tevékenységére utaló anyagot nem találtunk. Az 1945. évi iratanyag két sorozatban (A és B sorozat) tárolt, mindkét sorozat 50 000 sorszámú aktákkal indult. Míg azonban az 1945—A sorozat iratai időben 1945 áprilisával, tehát a kormány Budapestre költözésével kezdődnek, addig az 1945—B sorozatban az Iparügyi Minisztérium 1945 február-— április hónapokban működött budapesti részlegének irataira találtunk rá. Az iratanyagot a központi iktatási rendszernek megfelelően iktatószámok sorrendjében rakták el. A csomókon belül 5—10-esével váltogatták egymást az ügyosztályok iratai. Különcsomókkal alig találkoztunk. Mindössze az iparindítási hitelkórelmekről, ill. tárgyalásokról és az iparvállalatokban levő külföldi érdekeltségekről találtunk két-két különcsomót. Az iratok jó része különösen 1945-ben elég jelentéktelen kérdésekre vonatkozott, és zömében a Minisztérium hétköznapi munkájával függött össze. Nagy horderejű döntésekre, gazdaságpolitikai intézkedésekre, a nyilvánosság előtt teljesen ismeretlen kérdésekre vonatkozó anyagot az általunk átnézett iratok alig, vagy egyáltalán nem tartalmaztak. Ez összefügg azzal, hogy az államapparátus dezorganizáltsága folytán kezdetben az Iparügyi Minisztérium garmadával látott el olyan feladatokat, melyek normális körülmények között alsóbbfokú hatóságok feladatkörébe tartoztak (vagon-, ruha-,insulin-, sőt egyes esetekben lakáskiutalás, iparengedélyügyek stb.). Igen nagyszámú különböző tárgyú kérvény volt az iratok között. Ezekről általában elmondhatjuk, hogy rendkívüli bőbeszédűségüknél fogva hasznos, bár kritikával kezelendő anyagot tartalmaztak. Tekintélyes mennyiségű anyag foglalkozott az iparoktatási intézmények helyreállításával, segélykérelmeivel. Rendszeresen visszatérő ügydarabok voltak a minisztériumnak alárendelt szervek (Textilgazdasági Iroda, Vasgazdasági Iroda, Iparoktatási Főigazgatóság, IPOK stb.) ellátmány-igénylései. Sok háziipari, kisipari, ipartestületi ügy futott át a"^minisztériumon. Néhány érdekes anyag került elibónk 1945 előtti vonatkozásban is. Így pl. Takácsy Konstantin pro memóriája a Weiss Manfréd-gyár 1944. március 19. utáni v helyzetéről, adatok a munkások 1929—1933 közötti súlyos kizsákmányolásáról a Sorg 14 Levéltári Közlemények XXXI.