Levéltári Közlemények, 31. (1960)
Levéltári Közlemények, 31. (1960) - Föglein Antal: A vármegyei levéltárak a XIX. század első felében / 175–204. o.
198: Föglein Antal házának" csak egy „Levéltartója" van, s ez az egy ember nem végezhet dupla munkát. Elég, ha a folyó iratok lajstromozását el tudja végezni. Engedje meg a kormányszék, hogy a vármegye külön lajstromozót is tarthasson. Akkor majd lesz, aki a régi és lesz, aki az újabb iratokat fogja lajstromozni. 215 1817-ben meg is kapta a vármegye az új tisztviselőt 216 , s ezzel az évvel kezdődik a tulajdonképpeni rendezés és lajstromozás a levéltárban. Az ezen évi július 17-ikf közgyűlésen egy kiküldött bizottság részletes jelenA test tett a levéltárról, és megjelölte az orvoslás módozatait. A rendezési ós lajstromozási munkán a levéltárnok és a segédje két évtizeden át dolgoztak. Az iratokat almáriumokban ós fiókokban helyezték el. Lajstromozták és mutatózták a prötocollumokat. Az iratokat két csoportra osztották. Az egyikbe került a „Miscellanea" (101 fasciculus, összesen 4139 db irat) s a másikba a periratok. Külön csoportot képeztek a protocollumok, amelyeket 1805-től magyarul vezettek, és természetesen magyarul lajstromoztak is. A levéltár teljes rendezésével ós lajstromozásával 1840-ben készültek el. Közben az 1830—35. években selejtezés is volt az iratok között. Főleg a számadásokat selejtezték ki. De áldozatul estek a selejtezésnek a bűnügyi régibb protocollumok ós iratok is. A múlt század . hatvanas éveiben Thäly Kálmán járt a levéltárban és nagy rendetlenségben találta azt. 217 Az általa elmondott sajnálatos pusztulás (amikor egy fiatal aljegyző régi iratokat elégetett), valószínűleg a most említett selejtezéssel kapcsolatban történhetett. A már a hatvanas években is rendetlenségbe jutott levéltár későbbi, az új székházba történő nagy átköltöztetés során teljesen felbomlott. 218 Zala vármegyében a Mária Terézia-féle első rendezés alkalmával csak a prötocollumokat (1555—1750) lajstromozták. A lajstromozás az aktákra még nem terjedt ki. Betűsoros tárgymutató csak az 1750—1768. évi protocollumokhoz készült. 219 A protocollumoknak csak egy része volt bekötve, s a többieknek csak a lapjai voltak kötetlenül (in crudo) eltéve. 220 A jogügyi iratok II. József alatt elrendelt elkülönítése 1791-ben nyert befejezést; de nem hibamentesen. A munkálatban részt vett Farkas György táblabíró felhívta a vármegye figyelmét arra, hogy újra írassa le a jegyzéket. A vármegye azonban azt felelte, hogy az a munka 4000 forintba került, s a leírásbeli hiba nem fogja annak értékét rontani. A fő, hogy az akták helyesen legyenek megszámozva, és a családos helynevek, valamint a tárgyak egyezzenek. 221 1794-ben Dómján József utódjaként Háry Farkas került a levéltár élére. 222 Háry registratorrá való kinevezésével Zala megye levéltárában a nagy egységes rendezés kora kezdődött meg. Háry a levéltárat közel félévszázados működése alatt olyan alapos rendbe rakta, mely még ma is tökéletesen használható, s melyről méltán írta 1829-ben Sopron vármegye Háryt meglátogató akkori levéltárnoka Talabér Ignác: „melly szép rendben találtam a dicsért megyének irományait, azon óhajtással, ha saját irományainkat is ehhez hasonló rendbe hozni képes lehetnék; melly merész kívánság !" Különösen tanulságos a zalai rendezésben az, hogy Háry munkamódszerét több tervezetben és jelentésben is lerögzítette, melyből e — mint említettük — ma is meglevő rendszernek kialakulását pontosan nyomon követhetjük. Háry az anyagot (mindenekelőtt a jogi és közigazgatási iratokat egymástól különválasztva) tárgyak, illetve ügy-, ül. irattípusok szerinti csoportokba rendezte. Rendszerének nagy előnye, hogy a közigazgatási iratanyagot egységesen rendezte, nem választva szét a rendszerezés módszerét, illetőleg az 1790 előtti ós utáni anyagot. (Az igazságszolgáltatási iratok esetén , másként járt el: a két részt szót választotta, ami a tájékozódást máig is némüeg megnehezíti.) Minél jobb rendszert akarván kidolgozni, Háry igyekezett megismerni más megyék (Sopron, Kőrös és Pest megye, — utóbbiban Ballá Gábor) levéltárosainak módszereit is. 1809-re a levéltár addigi anyaga már csaknem rendezett volt, s mint ilyet a megye büszkén mutathatta be a Zalaegerszegen tartózkodó József nádornak. A rendezés azután is nagyjából párhuzamosan haladt az anyag növekedésével, csak 1846-ra vált szükségessé, hogy az akkor már nyolcadik évtizedében járó Háry meUé a legutóbbi évek 216 OL., HTT., PC, 1815 : 1—480. * 16 Uo. 1818 : 1—18. 217 Thaly i. m. 218 Alispáni jelentés, 1881. (1157/1880. OL. sz.); Alisp, 27485/1928. sz. értesítés. — Vevér Emil vm. «levéltárnok közlése (1127/1928. OL. sz.).. . 21a 1127/1928. OL. sz. és Fára József: Zala vármegye levéltárának története Levéltári Közlemények, 13. óvf. (1935), 216—232. 1. ós 14. évf. (1936), 172—195. 1. 820 OL., HTT., Miscell. fasc. 92. No. 14. 221 Fára i. m. 231. 1. 222 Hárv működésére uo. 172—-185. 1.
