Levéltári Közlemények, 31. (1960)
Levéltári Közlemények, 31. (1960) - Degré Alajos: A közigazgatás megindulása Zala megyében a felszabadulás után / 3–21. o.
16 S Degré Alajos Olykor azonban a nemzeti bizottságot is sikerült ennek a tisztviselőmentésnek szolgálatába állítani. Pl. a zalacsányi és kisbucsai nemzeti bizottság meghagyta állásában a volt nyilas községvezetőt. 100 A reakció más fellépésével is találkozunk. így a vidékre való teleíonépítést félbe kellett szakítani, mert a vonalépítő munkásokat inzultálták, vagy más munkára vezényelték át. 101 Az igazolások is aránylag igen enyhe döntéseket hoztak. Július végéig a Zala megyei igazoló bizottságok összesen 4200 ügyben hoztak határozatot, és ebből mindössze 37 szólt állásvesztésre, 10 ügyet adtak át a népbíróságnak. 102 (Ez egyébként, ugyanúgy mint a népbíróságoknak mint igazolási fellebbező hatóságoknak a határozatokat enyhítő tevékenysége, országos jelenség volt.) 103 A nemzeti bizottságokban a-nyár folyamán erősödött az MKP befolyása. Júniusban a megyei, júliusban a zalaegerszegi nemzeti bizottságnak is kommunista lett az elnöke. 104 A megerősödött nemzeti bizottságok most már nemcsak elvi irányítást adtak. Ők küldik be az ideiglenes nemzetgyűlésbe júniusban a megye képviselőit. 105 A nagykanizsai nemzeti bizottság megválasztja a rendőrség egész tisztikarát, és ellenőrzi az internáló tábort. 106 Ezzel tulajdonképpen, belügyminiszteri jogkört gyakorolt. A megyei nemzeti bizottság felülvizsgálta a nagykanizsai igazoló bizottságok működésót. 107 Nagy lendülettel igyekeznek előre vinni az újjáépítést, még ha ezzel bele is ütköznek a formailag még fennálló burzsoákori törvényekbe. A hévízi nemzeti bizottság például a község részére foglalta le a hévízi gyógyfürdőt, melyben még Festetics herceg megbízottai gazdálkodtak. Ez ügyben addig sem a főispán, sem a népjóléti minisztérium nem mert intézkedni, 108 így a nemzeti bizottság határozatának kezdeményező jelentősége volt. A batyki nemzeti bizottság kiigényelte a helybeli malmot, a zalabéri pedig maga állította helyre az A üzemképtelenné vált malmot, utóbb pedig ennek a visszatért tulajdonos részére visszaadását megtagadta. 109 A zalaegerszegi nemzeti bízqttság a két munkáspárt használatába adta a nyugatra menekült Eitner fivérek téglagyárát, mert döntő fontosságúnak tartotta, hogy az építkezés megindulhasson. Emiatt a bizottságot a kormány felelősségre is vonta. 110 A nemzeti bizottságok tehát az MKP belső befolyásának erősödésével lassanként szinte az egész megyében olyan döntő befolyású tényezőkké váltak, mint amilyen a nagykanizsai nemzeti bizottság kezdettől fogva volt. Nem elégedtek meg a politikai iránymutatással, hanem a közigazgatás közvetlen intézőivé váltak. Az ideiglenes nemzeti kormány jobbszárnya ezt semmiképpen sem akarta, vissza akarta szorítania nemzeti bizottságokat, 111 mint a zalaegerszegi téglagyár ügye is mutatja. A külföldi ós a hazai példákból 112 egyaránt azt látjuk, hogy a népi szervek akkor is annyiban gyakorolták az államhatalmat a felszabadulás 100 Balázs i. m. (Tanulmányok) 184—6. 1. 101 A zalaegerszegi polgármester heti jel., ápr. 28. 102 Fi. 737. 103 Szabó Imre: A népi demokratikus államhatalom fejlődése. (Tanulmányok) 5^6. 1. 104 Fi. 581., Zalaegerszegi Nemzeti Biz. jkv. júl. 24. 105 Csizmadia i. m. 210. 1. 106 Nagykanizsai Nemzeti Biz. jkv., júl. 4., 13. 107 Fi. 864. 108 Fi. 902. 109 Balázs i. m. (Tanulmányok) 214. 1. 110 Zalaegerszegi Nemzeti Biz. 288. sz. 111 Csizmadia i. m. 83, 89, 178. 1. 112 Balázs i. m. (Tanulmányok) 167, 228. h
