Levéltári Közlemények, 31. (1960)
Levéltári Közlemények, 31. (1960) - Komoróczy György: A mezőgazdasági igazgatóságok Hajdú és Bihar megyékben 1949–1950-ben / 138–159. o.
156 Komoróczy György erőgépgazdálkodással (cséplőgépek, aratógépek, traktorok stb.), a 3. a mezőgazdasági ipari üzemek helyzetével, a 4. a legeltetési társulatokkal az 5. a földhaszonbérletekkel, földigénybevételekkel, a 6. a csereingatlanokkal, a 7. a haszonállatvizsgálatokkal és nyilvántartásokkal, a 8. a káderpolitikái ügyekkel, személyi, javaslatokkal, a 9. a gazdasági tudósításokkal, propagandával, a 10. költségvetésekkel, mérlegbeszámolókkal,. all. illetményügyekkel, üzemgazdasági tervekkel, a 12. alapszám a 3 éves terv beruházásaival, eredményeivel, a 13. az állattenyésztéssel általában, termelőszövetkezetek működésével, jegyzőkönyveivel, a 14. kertészettel, szőlészettel, borászattal, a 15. rizstermesztéssel, gyapotültetéssel, öntözéses gazdálkodással, a 16. növényegészségüggyel, kártevők elleni küzdelemmel, a 17. vadászattal, a 18. erdészettel, a 19. méhészettel. Mint látható, kevés alapszámot kötöttek le, s emiatt helyenkint következetlenséggel találkozunk. Pl. all. alapszámhoz a tsz mozgalom iratait is elhelyezték, de ugyanakkor a gazdaképzés, mezőgazdasági továbbképzés agitációs iratai is ott találhatók. Arra még csali kisórletet sem tettek, hogy a tárgyi csoportokon belül területi megkülönböztetést alkalmazzanak, s emiatt egy-egy területre kutató személynek az egész tárgyi csomót át kell vizsgálnia. A tárgyi csoportokat jelző alapszámokon kívül Bihar megyében is találkozunk nyilvántartási gyűjtőszámokkal olyan esetben, amikor valamely ügyben az egész megye területéről jelentést várt az előadó. Ebben az esetben az iratot csak első esetben iktatták be, a további esetekben minden iktatás nélkül egyszerűen hozzátették a beérkezett ügydarabot az előző iktatószámhoz, s többször még ,,ad" számmal sem látták el. A 685. iktatószám pl. a mezőgazdasági üzemi munkaterveket tartalmazza, s összegyűjti az egész 1949 év folyamán a vetés jelentéseket, a terméseredmények adatait stb. Vagy a 928. iktatószám alatt a tszcs-k jelentéseit gyűjtötték egységesen össze. Mindkettőt all. alapszám alatt helyezték el, holott a termelőszövetkezetek működését a 13 alapszám alatt kellett volna kezelniök. Az iratanyag rendezettségi foka nem tökéletes, mert minden egyes ügydarabot meg kell nézni az iktatókönyvben, csak az után lehet a megfelelő alapszám, alatt elhelyezni. Rá kell vezetni az iratra következetesen az alapszámot, amelyet néha a kezelő tisztviselő elmulasztott. Különben az irat levéltári helye, belső szerkezete nem derül ki, ha valaki kutatás céljából kiemeli. A most ismertetett fond összetett fondnak számít, de semmiképpen sem gyűjtemény jellegű. Gyűjteménynek csakis akkor tekinthetnők, ha az egész Gazdasági Felügyelőség és a Mezőgazdasági Igazgatóság minden irata együttes, oszthatatlan kezelés alatt állna. Ez pedig mechanikus rendezési elv lenne annál is inkább, mert a Gazdasági Felügyelőség több éves működése során keletkezett iratok önálló regisztratúrát alkotnak, s csupán 1949. évben olvadnak bele az Igazgatóság iratai közé. Minthogy az irattár regisztratúrája 1949-ben nem válik el az egyik jogelődtől, a Gazdasági Felügyelőségtől, az év első három hónapjában keletkezett iratanyagot az alapszámos iratkapcsolás folytán a jogutód irataihoz kellett helyezni. Nem volna semmiképpen sem helyes, hogy szétszakítsa a levéltári rendezés az alapszámokat az iktatószámok alapján! Ezért a BiháT megyei Mezőgazdasági Igazgatóság fondjában a jogelőd Gazdasági Felügyelőség fondjának egy részlege szintén megtalálható. Amikor az Igazgatóság 1950. március 15-énmegszűnt és beolvadt a Hajdú-Bihar megyei Mezőgazdasági Igazgatóságba, az iratok alapszámos csoportosítása nem a Bihar megyében kialakult rendszer szerint törtónt,, hanem a Hajdú megyei gyakorlatot folytatta, s ezért Bihar megye mezőgazdasági helyzetére vonatkozó kutatás a továbbiakban annak a fondjában folytatandó. * Fentiekben kívántunk tájékoztatást nyújtani a két szóban forgó megye Mezőgazdasági Igazgatóságainak fondjairól. A tanulmány lezárása előtt azonban egy tisztázatlan levóltárelméleti kérdés vetődik fel, melyet jelen tanulmány keretében nem kívánunk kifejteni, de feltétlenül szeretnénk annak jelentőségére rámutatni. Arról van szó ugyanis, hogy a levéltártudomány a fondképző szervek iratanyagának megállapításánál magának a fondkópzőnek funkciójából, hivatali szervezetének tagolásából, hatásköréből indul ki, s a fond kezdő, valamint zárópontjának minden esetben a fondképző fennállásának időszakát