Levéltári Közlemények, 31. (1960)

Levéltári Közlemények, 31. (1960) - Komoróczy György: A mezőgazdasági igazgatóságok Hajdú és Bihar megyékben 1949–1950-ben / 138–159. o.

154 Kmnoróczy György * gyobb részt már a feudalizmus korában is szabad paraszti gazdaságokból álló Hajdú megyében s ezért, amikor az MDP országosan zászlót bontott a mezőgazdasági termelőszövetkezetek alakítására, Bihar megye dolgozó parasztságának egy része határozottan a gondolat melléállt. 1949-ben már kezdtek-megalakulni a földbérlő szövetkezetek, sőt már létrejöttek termelőszövetkezeti csoportok is, amelyeknek haladó hagyományai 1956 után hozzájárultak a termelőszövetkezetek megerősödéséhez. Az 1949-ben megindult termelőszövetkezeti mozgalom szervezését az Igazgatóság iratai jól feltárják; további tanulmány célja volna e kérdésnek kifejtése. Izgalmas olvasmányt képeznek az Igazgatóság iratai között található tszcs, jegyzőkönyvek, melyek más fondokban alig lelhetők fel.

47 A termelőszövetkezeti csoportok vezetői számára szervezett tanfolyamoknak küldötteit az Igazgatóság válogatta ki. A tanfolyamot végzett személyekről kádernyilvántartást vezetett, sazon nemcsak a tanfolyam elvégzését jegyezte fel, hanem figyelemmel kísérte a további munkát, s megfigyeléseinek egy részét írásban rögzítette.

48 Bihar megye gazdasági fejlődésének adatai a felszabadulás utáni időszakból még teljesen feltáratlanok, s ezekbe a kérdésekbe belemerülni tanulmányunknak sem lehet célja. De arra föltétlenül rá kell mutatnunk, hogy bármily kisterjedelmű is a most tárgyalás alatt álló levéltári fond, benne a történettudomány sok értékes adatra találhat. Különös hangsúllyal emelhetők ki a termelőszövetkezeti mozgalom forrásain s a tszcs-k, földbérlőszövetkezetek termelési statisztikáján kívül a megyében folyt selyemtenyésztós módszereire ós eredményeire vonatkozó adatok, az egyes községek rendje szerint összeállított munkatervek, melyek ismertetik az 1949. évi s részben az 1950 évi tervezés elgondolásait, miközben kimutatják a tervek megvalósításának költségkihatását, végrehajtásának közigazgatási megszervezését, a politikai nevelőmunka feltételeit és követelményeit, az eredményes gazdálkodás lehetőségeit, a kulturális, szociális és sporttevékenység kilátásait. A munkatervek mindenkor a tényleges helyzetből indulnak ki, s miután belső használatra készülve inkább a felmérés jellegével bírnak, a tényleges helyzet jellemzésénél igen jól értékesíthetők. Eddig figyelmen kívül maradtak azok a kísérletek, amelyek Bihar megyében bontakoztak ki, s melyeknek során a párt és a kormányzat a megye helyi hatóságaival karöltve ún. mintaközségeket kívánt létrehozni. A mintaközségek eszmei megszervezése a Mezőgazdasági Igazgatóság feladata volt, s bár azok az elképzelt formában nem valósultak meg, mégis: maga a történelmi kísérlet jószándékú volt, s egyszer talán, ha a gondolat újra felvetődnék, érdemes lenne ezekkel az elképzelésekkel foglalkozni. A vezérelv a mintaközségek megszervezésénél az volt, hogy minden községben meg kell vizsgálni a táj adottságait, s a földrajzi profilnak megfelelően, de továbbmenően a történelmi termelési szokásokat és termelt javakat is figyelembe véve, kell, kialakítani az illető falu termelési zónáját. Voltak olyan falvak, amelyeket juhtenyésztésük tett híressé a múltban, voltak, amelyek takarmánygazdálkodásukkal emelkedtek ki (pl. Pocsaj). Újléta a szőlészet és borászat homoki gazdálkodásával vált híressé már évszázadok óta. Fenntartva és továbbápoíva tehát a történelem haladó hagyományait, s összehangolva őket a mezőgazdasági kultúra szocialista "TJo. 928/1949. ikt, sz. 11. alapsz. ib

Vo. 3756/1949 ikt. sz. 8. alapsz.