Levéltári Közlemények, 31. (1960)

Levéltári Közlemények, 31. (1960) - Komoróczy György: A mezőgazdasági igazgatóságok Hajdú és Bihar megyékben 1949–1950-ben / 138–159. o.

A mezőgazdasági igazgatóságok Hajdú és Bihar megyékben 1949—1950-ben 155 követelményeivel — a tervek szerint így akarták kialakítani a mintaközségeket.

49 Külön kiemelendőnek tartom, hogy az Igazgatóság előszeretettel foglalkozott a méhészettel, s 1949-ben összegyűjtötte a méhcsaládokra vonatkozó adatokat. Az összeírások megtalálhatók.

50 De ezen és a fentieken kívül az egyes osztályokon belül minden oíyan ügy foglalkoztatta, az Igazgatóságot, amely szervezeti felépítése folytán reá tartozott. Általánosságban megegyezíek az ügyek a Hajdú megye esetében tapasztaltakkal. 2. Az irattár rendszere A Mezőgazdasági Igazgatóság saját irattárral rendelkezett. Az iktatókönyvet a Gazdasági Felügyelőségtől vette át, amely az iktatást 1949. április 7-én 590. számmal zárta le, s másnap, április 8-án, 591. számmal kezdte meg az új iktatást az Igazgatóság. Az iratanyag kezelését tehát az új hivatal folyamatosnak tekintette, s nem választotta el legdöntőbb jogelődjének iratkezelésétől annak ellenére, hogy az Igazgatóság hatásköre messzemenően szélesebb volt, mint a Felügyelőségé. A hatáskör e kiszélesedéséből következett azután, hogy az új hivatal iktatmányainak száma kiemelkedően több volt,'mint a régi Felügyelőségé. Az 1949. évi iktatókönyvben összesen 3430 iktatmány szerepel, de ezen lúvül volt még egy továbbvezető iktatókönyve is, amely azonban ezideig nem került elő. 1950. március 15-ig az Igazgatóság önállóan iktatott, amikor hozzácsatolták a Hajdú-Bihar megyei Mezőgazdasági Igazgatósághoz, tekintettel arra, hogy a két megye egyesült. Ettől az időtől kezdve a Bihar megyére vonatkozó iktatmányok a Hajdú megyei iktatókönyvben volnának keresendők, ha azok egyáltalán meglennének. De sajnos, azok is elvesztek a többszöri költözködés folytán. Csupán egy 1949-ből származó mutatókönyv maradt, amely részben tárgyi, részben földrajzi adatokra utal. Az iktató és mutató egyaránt feltünteti az iratok nyilvántartási számán kívül az irattári elhelyezés alapszámát is. Az iktatás rovatai egyébként megegyeznek a Hajdú megyénél tapasztalt szerkezettel. Az Állami Levéltár kezelésében meglevő iratok 1950. március 15-ig-terjednek, de nagyon hiányosak. Terjedelmük mindössze 60 folyócm. Az iratanyag szabályos selejtezésen nem ment át, de különböző költözködések idején több irat megsemmisült, vagy az előadók kezén elkallódott. Az iktatókönyv egyébként feltünteti a selejtezési határidőt, de általában 10 évnél tovább egyetlen irat megőrzését sem tartja szükségesnek a selejtezési időt iratra vezető előadó. Szerencse, hogy a selejtezést nem hajtotta végre senki, mert ha az akkori elképzelés szerint végzik el, ma már egyetlen irat sem volna megtalálható; 1959-ben éppen a rávezetett terminus következtében minden irat selejtbe került volna. „, Az iratok irattári rendszere Bihar megyében is, akárcsak Hajdúban, alapszámos. Az ügyiratokat tárgyi alapon kapcsolták össze. Megállapítható, hogy a tárgyi összekapcsolás előre kidolgozott alapszámrendszer szerint történt, s eltérőleg Hajdú megye gyakorlatától, itt valamilyen formájú „irattári terv" lebeghetett az irattáros szeme előtt. Ennek az irattári tervnek előzménye minden valószínűség szerint még a Gazdasági Felügyelőségnél kidolgozott számrendszer lehetett, amelyet még nem sikerült kideriteni. Az 1. iktatószám alatt kezelt irat ugyanis 10. alapszámot visel, a 2. iktatmány alapszáma 1, a 3. iktatmányó 11 stb. Nem az iktatószámok sorrendje szerint haladtak tehát; kétségtelenül már előre megtervezett tárgyi csoportok szerint osztotta be a kiadó tisztviselő az ügyviteli használat után irattárba került ügydarabokat. Az alapszám felírása nem az iktató kezétől származik, hanem idegen tollal történt, valószínűleg az irattáros irta rá azt utólag. Ez az eljárás azonban következetlen, mert nem minden iraton szerepel az alapszám, emiatt a*kutatónak mindenkor meg kell néznie a mutatót és iktatót, mert kizárólag ezek a segédkönyvek tájékoztatnak árról, milyen alapszámot kapott egy-egy •-ügydarab. - • . , Az alapszámok ügycsoportokat jeleznek, de nem oly széles skálát tárnak fel, mint Hajdú megye gyakorlatában. Mindössze 19 alapszámmal találkozunk. Ezek közül az 1. alapszám a növénytermeléssel és az ezzel kapcsolatos jelentésekkel foglalkozik, a 2. az 4i) Uo. 479/1949. ikt, sz. 11. aiapsz. 60 Uo. 494/1.949. ikt. sz. 11. aiapsz.