Levéltári Közlemények, 31. (1960)

Levéltári Közlemények, 31. (1960) - Komoróczy György: A mezőgazdasági igazgatóságok Hajdú és Bihar megyékben 1949–1950-ben / 138–159. o.

A mezőgazdasági igazgatóságok Hajdú és Bihar megyékben 1949—1950-ben 147 Az Igazgatóság önállóan levelezett, hivatali jogkörében önállóan járf el. Az F. M. nem mindenkor magához az igazgatóhoz címezte rendeleteit, hanem közvetlenül az osztályokkal is tartott fenn kapcsolatot, pl. a tervosztállyal mezőgazdasági fejlesztés tárgyában.

22 Ez egyébként az osztályok vezetőinek kettős alárendeltségét húzza alá, amely elv később a tanácstörvényben jutott teljes mértékben diadalra. Személyzeti kérdésekben az F. M. teljes mértékű centralizációt kívánt magának fenntartani. Az igazgató számára meghagyta a javaslattétel jogát, de a munkábaállítás jogát fenntartotta magának. Rendeletileg mondotta ki 1949. április 20-án 166 917/1949. ein. sz. alatt, hogy „a létszámkeret feltöltésének javaslatát az igazgatóság teszi meg, de munkába állítani az igazgatóságnak nincs joga senkit sem acldig, amíg az F, M. a javaslatot magáévá nem teszi".

23 Rövid idő alatt az Igazgatóság kiharcolta, hogy az igazgató megváltoztathassa az egyes alkalmazottak ügybeosztását. Április 30-án az F. M. 16 7097 ein. számú rendeletével megengedte a személyzet ügyköri beosztásának megváltoztatását, amitől eddig elzárkózott.

24 A rendelet 'viszont megkövetelte azt, hogy szakképzettséget kívánó ügykörhöz csakis szakképzett előadót szabad beosztani. A Mezőgazdasági Igazgatóság illetékessége — mint már láttuk — a megye területére terjedt ki. A szervezési alaprendelet azonban ezen túlmenően még azt is kimondotta, hogy jogköre ,,a vármegye határán belül fekvő tör

J vényhatósági jogú város területére is kiterjed". (8022—2610/1949. F. M. sz. — Magyar Közlöny, 1949. március 23.) Ilyen szabályozás folytán került Debrecen thj. város is az Igazgatóság joghatósága alá, habár törvényhatósági önállóságát a tanácsrendszerig fenntartotta. Debrecenben emellett továbbra is fennmaradt az állami gazdasági felügyelő állása, de már nem mint törvényhatósági felügyelőség, hanem mint járási, illetve városi jellegű hivatal, amely az Igazgatóságnak tett jelentést.

25 Kétségtelen, hogy ezáltal bizonyos ellentmondás támadt a városi önkormányzat és a mezőgazdaság irányító apparátusának helyzete között, de ezt a tanácsrendszer bevezetése egycsapásra megoldotta, amikor Debrecen városát 1950. június 15-től a Megyei Tanács joghatósága alá rendelte. A Mezőgazdasági Igazgatóság hatáskörét vizsgálva, mindenekelőtt le kell szögezni, hogy az sajátosan egyesítette a hatóság és hivatal jogkörének kettősségét. Hatósági jogkört gyakorolt olyan ügyekben, amelyeket a jogszabályok nem utaltak külön az F. M. vagy valamely önkormányzati hatóság (pl. a Közigazgatási Bizottság) ügykörébe.

26 Amikor a Közigazgatási Bizottságok megszűntek, és hatáskörük különböző szervek között megoszlott, a Belügyminisztérium 5200— 2/1950/II. 23. sz. utasításával elrendelte, hogy (2. §) ,,a Közigazgatási Bizottság mező- és erdőgazdasági albizottságának hatáskörébe tartozó ügyekben — az 1931. XXXV. tvben szabályozott ügyek kivételével — a Mezőgazdasági Igazgatóság jár el". A kivételeket viszont ingatlanforgalmi ügyekben a Megyei Földhivatal intézi. Ez a rendelkezés már a tanácsrendszer irányába mutatott. 22 TJo.- 1877/1950. ikt, sz. 25. alapsz. 23 TJo. 1036/1949. ikt. sz. 44. alapsz. 24 Uo. 1114/1949. ikt. s-z. 44. alapsz. 25 Uo. 400/1949. ikt. sz. 9. alapsz. . 26 V.o. Ptihi, i. m. 364. old. 10*