Levéltári Közlemények, 31. (1960)

Levéltári Közlemények, 31. (1960) - Komoróczy György: A mezőgazdasági igazgatóságok Hajdú és Bihar megyékben 1949–1950-ben / 138–159. o.

,148 Komoróczy György Hatósági jogkörének hiányosságai egyúttal megmutatják az Igazgatóság hivatali tevékenységét, amelyben ügyintéző volt ugyan, de a döntés joga nem őt illette. Nem volt joga pl. raktárterületeket igénybevenni csak a főispán útján; büntetni csak a rendőri büntetőbírón keresztül tudott; fuvarokat csakis az alispán révén vehetett igénybe. Voltak tehát olyan közigazgatási jogkörök, melyeket továbbra is a megyei törvényhatóság gyakorolt. Ezeket a hatósági jogköröket csak a Megyei Tanács megszervezése után megalakult Mezőgazdasági osztály vette át a volt törvényhatóságtól, átvéve pl. a mezőgazdasági rendészet feladatkörét is. Egyöntetűen tehát nem lehet sem hatóságnak, sem hivatalnak nevezni az Igazgatóságot, mert működése során hatósági jellegű ügyeket is ellátott, de mert fegyelmező, büntető, jogszabályalkotó hatáskörének jeleivel nem találkoztunk, mégis elsősorban ügyintéző hivatali munkakör jellemzi tevékenységét. Részleteiben vizsgálva az Igazgatóság ügykörét,

27 mindenekelőtt le keh szögeznünk, hogy az a felszabadulás után kivívott gazdasági és társadalmi rend intézménye volt. Már megalakulását nagymérvű személyi átcsoportosítás előzte meg, mely a gazdasági felügyelőségekben meghúzódó reakciós bázisokat szétverte, ós a munkásosztály s a dolgozó parasztság képviselőinek érvényesülését tette lehetővé. Egyetlen lendülettel riadóztatta Hajdú megye irányító szerveit az új hivatal megszervezése és mozgósította a helyes személyi állomány megválogatása érdekében. Az új szervezeti forma, maga a gépezet az akkori lehetőségek maximumát biztosította a forradalom célkitűzéseinek megvalósítására, s ezzel a lehetőséggel igyekeztek élni a helyi népi erők, megítélésük szerint a forradalom ügyét szolgáló munkásokat, parasztokat és — mint láttuk: elég nagy százalékban — haladó értelmiségieket állítva az apparátus dolgozói közé. Határozottan megállapítható, hogy az Igazgatóság működése pezsdítőleg hatott a mezőgazdasági munkára. Többek között az addig kihasználatlan erőgépeket gyors ütemben számbavették, helyesen értelmezett osztálypolitikával alkalmazták a munkás-paraszt szövetség lenini elveit; hasznosították a parlagon volt földeket. Gyors intézkedéseit a kialakult munkamódszer tette lehetővé, amely egészségesen egyesítette az operatív megoldást a hivatali ügyintézéssel. Havonként ülést tartottak, melyeken elvi és gyakorlati kérdésekről kemény harcok folytak. Az értekezletek jegyzőkönyvei megvannak.

28 Az Igazgatóság ügykörét a már ismert 8022—2610/1949. F. M. sz. rendelet 4. §-a rögzítette, amikor kimondotta, hogy feladatai körébe tartozik a növénytermelés, növényegészségügy, állattenyésztés, állategészségügy, szövetkezetügy, gépesítés, szőlészet, borászat, méhészet, selyemtenyésztés, erdészet, vadászat, kertészet és az alsófokú mzőgazdasági szakoktatás. Ezek az ügykörök határozták meg a hivatal hatáskörét, amely lényegében ennek megfelelő struktúrát is épített ki. Meg kell jegyeznünk, hogy habár a földrendezés ügyköre nem tartozott az Igazgatóság munkafeladatai közé, mégis foglalkozott ilyen természetű ügyekkel is. Átvette ugyanis a termelési miniszteri biztos feladatát, S ilyen minőségben a Földhivatal köteles volt az Igazgatóságnak jelentést tenni a földigénybevételekkel kapcsolatban hozott határozatokról.

29 Az iratok gazdag tartalmából egy-egy jelentősebb tárgykörre mutatunk rá akkor, amikor kiemeljük, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom és a föld"Uo. 363. old. 28 T)ÁL, Mezig., 430/1949. ikt. sz. 10. alapsz. 29 Pl. uo. 14.17/1949. ikt, sz. 23. alapsz.