Levéltári Közlemények, 31. (1960)

Levéltári Közlemények, 31. (1960) - Komoróczy György: A mezőgazdasági igazgatóságok Hajdú és Bihar megyékben 1949–1950-ben / 138–159. o.

146 Komorőczy György gazdasági termeléséért a megyei tanács felelős." Ezt a felelősséget a tanács a mezőgazdasági állandó bizottság, a vb. s a mezőgazdasági osztály közvetlen felelőssége útján vállalja.

19 Az 1949—1950-ben fennállt Mezőgazdasági .Igazgatóság tehát másfél éven át működő rövid életű, de eredményes szervezetét nem életképtelensége szűntette meg, hanem az államhatalom gyakorlásának módjában bekövetkezett változások, amelyek a dolgozó nép érdekében a tanácsok kezében összpontosították a proletárdiktatúra funkcióinak különböző ágazatait. A fenti ismertetésből megállapítást nyert az Igazgatóság szervezeti felépítése ós függősége. Most azt nézzük meg közelebbről, hogyan alakult hatásköre? 3. A Mezőgazdasági Igazgatóság hatásköre Maga a Megyei Gazdasági Felügyelőség létrejöttének első napjától kezdve kizárólag az F. M. külső hivatali szerve volt, s ez határozta meg az államapparátusban elfoglalt helyzetét. Utasítási joga fölötte senkinek sem volt az F. M.-en kívül, a helyi törvényhatóságnak felelősséggel nem tartozott. Csupán a Közigazgatási Bizottságon át tartozott beszámolni a gazdasági s elsősorban a mezőgazdasági munkáról. A K. B. mint az államhatalom helyi koordináló szerve utasíthatta ugyan a Felügyelőséget, ez azonban más jellegű irányítás, mint egyetlen hivatalé. A törvényhatósági igazgatáson belül szaktanácsadói működést fejtett ki, s ellátta a mezőgazdasági szakszolgálatot. A Mezőgazdasági Igazgatóság államigazgatási funkciója ezzel szemben más volt. Igaz, hogy maga a szervezését elrendelő miniszteri rendelet, mint láttuk, elvileg kimondotta, hogy az Igazgatóság az F. M. külső szerve, tehát lényegében ugyanazt az elvi álláspontot rögzítette, mint a korábbi helyzet volt, mégis: a Mezőgazdasági Igazgatóság csupán szervezetileg volt független a helyi államhatalmi tényezőktől. Ez természetes velejárója a szocialista államigazgatás rendszerének, s egyben biztosítja az Igazgatóságnak a tömegekkel való kapcsolatát. Miben nyilvánultak meg ezek a kapcsolatok? Mindenekelőtt abban, hogy a Mezőgazdasági Igazgatóság minden hónapban jelentést tett az MDP megyei bizottságának, nemcsak a pillanatnyi helyzetről, hanem terveiről is. Azonkívül, hogy minden hó 26-ig köteles volt jelenteni az F. M. „igazgatási főosztálya információs osztályának" munkájának menetét,

20 az MDP-n kívül beszámolt a helyi DÉFOSz-nak, s a népi bizottságoknak, tehát az államhataloni és a társadalmi tömegszervezetek a mezőgazdasági termelés vonalán leghatározottabb képviselőinek. E függősége külön hangsúlyt nyert azáltal, hogy az igazgatóság dolgozóinak kinevezése is a helyi népi szervek előzetes javaslata alapján történt. Az F. M. tehát a hivatali élet új vonásainak megfelelően támaszkodott a helyben élő népi szervek akaratára. A helyi társadalmi szervek a jelentések alapján ellenőrizhették az Igazgatóság munkáját, s mint annak társadalmi tanácsadói rámutathattak a hiányosságokra is. Ez az új vonás is élesen szembeállítja a régi Gazdasági Felügyelőséget az új hivatallal, amelyet a rendeleteken kívül a társadalom haladó erőinek erkölcsi összefogása is a helyes politikai, termelési vezetésre kényszerít.

21 19 Mezőgazdasági szakigazgatás kézikönyve, Bpest. 1958. 70. old. 20 DÁL, Mezig., 2980/1949. ikt. sz. 1. alapsz. 21 Pl. uo. 337/1949. ikt. sz. 1. alapsz.