Levéltári Közlemények, 31. (1960)

Levéltári Közlemények, 31. (1960) - Komoróczy György: A mezőgazdasági igazgatóságok Hajdú és Bihar megyékben 1949–1950-ben / 138–159. o.

A mezegazdasági igazgatóságok Hajdú és Bihar megyékben 1949—1950-foeii 145 port nélkül) 56 személy.

16 Az előzetes felmérések és szervezési körvonalak alapján adta ki a Minisztertanács 160/1950. M. T. sz. rendeletét (M. K. IV. 14.) „a megyei tanácsok végrehajtó bizottsága titkárságának és osztályainak belső szervezetéről, ügyköréről". E fenti rendelet 2. § 7. pontja VI. osztályként a mezőgazdasági osztályt említi, s feladatait felsorolva azokra a munkakörökre mutat rá, melyeknek nagy részét a Mezőgazdasági Igazgatóság is ellátta. Az új tanácsi osztály ügycsoportjai ui. a következők: a) növénytermelési, öntözési, talaj javítási, növényegészsógügyi ügyek; b) kertgazdaság, szőlészet, gyümölcstermelés, méhészet, selyemhernyótenyésztés c) állattenyésztés, állategészségügy, takarmánygazdálkodás; d) erdészeti, vadászati, halászati ügyek; e) termelőszövetkezetek ügyei; f) gép- és traktorállomások ügyei; g) birtokrendezési ügyek; h) alsó- és középfokú szakoktatási ügyek; i) terv- és üzemgazdasági feladatok, mezőgazdasági újítások; j) a tanács alá tartozó mezőgazdasági vállalatok irányítása, ellenőrzése. A fenti felsorolásból nyilvánvaló, hogy a tanács VI. osztálya nemcsak a volt Mezőgazdasági Igazgatóság ügykörét vette át egeszében, hanem az állami mezőgazdasági gépüzem megyei alközpontjának, majd a megyei földhivatalnak munkakörét is. Ugyanakkor ,,az osztály látja el azokat a mezőgazdasági igazgatási feladatokat is, amelyek eddig az alispán ügykörébe tartoztak". Ezáltal az újszervezésű mezőgazdasági osztály az államhatalom helyi képviselőjének, a tanácsnak, hatóságává vált.

17 Az új tanácsi osztály azonnal megalakult, s működését 1950. június 16-ánmegiskezdte. Viszont a volt Mezőgazdasági Igazgatóság fejbélyegzőjét még a tanácsi igazgatáson belül is használták az egész év folyamán. Még 1950. december 30-án is találhatók az Igazgatóság fejbólyegzőjével iktatott ügydarabok, ami abban talál magyarázatot, hogy a tanácsi osztályokon belül a hatáskörök az első hónapokban a régi jogelőd hivatal ügykezelésében maradtak. Anélkül, hogy a mezőgazdasági igazgatás további változásaira különös hangsúlyt helyeznénk, megemlítjük, hogy a fenti forma az 1954. szeptember 1-én megszületett minisztertanácsi határozatig fennmaradt. Ez 527/4—1954. IM. T. sz. alatt elrendelte, hogy „Mezőgazdasági Igazgatóság" név alatt új hivatal szerveztessók. E rendeleteta 150/1954. F. M. sz. utasítás hajtotta végre, amely azt az alapelvet szövegezte le, hogy az új hivatal — hatóság — a tanácson belüli szervezet, de az osztályok jogkörén túlnövő hivatal. (Tanácsok Xözlönye 54. sz.) Egy későbbi rendelkezés az 1954. évi X. t.c. alapján meghatározta a mezőgazdasági szakigazgatási szervek működési szabályzatát, s azokat egymással összhangba hozta. (50—1955. F. M. Mezőgazdasági Értesítő 24. sz.) E működési szabályzat szerint az új megyei Mezőgazdasági Igazgatóság „a megyei tanács végrehajtó bizottságának mezőgazdasági szakigazgatási szerve, amely a megye mezőgazdasági termelését önállóan és teljes felelősséggel irányítja".

18 Az új szervezet 9 osztályból állott. 1957-ben annyi változás következett t>e, hogy a kormány visszaállította a mezőgazdasági osztályt, amely ettől kezdve, a végrehajtó bizottság és az F. M. kettős, de egybehangolt irányítása alatt működik". A továbbiakban érvényre jut az az elv, hogy ,,a megye mező18 DÁL, Hajdú-Bihar m. Tanácsa vb., Titkárság, 5201/9/1950. V. 31. közig. rendszám. 17 i. h. és uo. 5201—14—2/1950. 18 Megyei, járási . . .vb. mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek szervezés) és működési szabályzata,. Bpest, 1955. 5. old., valamint Államigazgatási Ütmutató, Bpest, 1955, 524. old. táblázat. 10 Levéltári Közlemények XXXI.