Levéltári Közlemények, 31. (1960)

Levéltári Közlemények, 31. (1960) - Komoróczy György: A mezőgazdasági igazgatóságok Hajdú és Bihar megyékben 1949–1950-ben / 138–159. o.

144 Komoróczy György A Mezőgazdasági Igazgatóságnak ez a szervezeti felépítése a tanácsrendszer megalakulása előtti évben helyesnek, célszerűnek mutatkozott. Ilyen formában maradt fenn 1950 nyaráig. Változás ekkor sem a hivatal struktúrájában következett be, hanem a megyék átszervezése kapcsán illetékességi körében és létszámában. 1949. december 3-án ugyanis a kormány a 4343/1949. M. T. sz. rendeletével „Hajdú-Bihar megye" néven egyesítette a volt Hajdú ós Bihar megyéket. A megye új területét úgy állapították meg, hogy a volt Bihar megye Cséffa-hagyszalontai járását Békés megyéhez csatolták (sarkádi járás elnevezéssel), viszont Szabolcs megyéből Nyíracsád, Nyíradony, Ujszentmargita, Görbeháza, Polgár, Újtikos községeket Hajdú-Bihar megye alá rendelték. A járási beosztást e rendelet végrehajtásaként az 5201/11/11—1/1950 B. M. sz. rendelet 1950. március 12-ón állapította meg. Az átszervezés gyakorlatilag 1950. március 15-ón lépett életbe, s attól kezdve a Hajdú megyei Mezőgazdasági Igazgatóság a Bihar megyei hasonló szervezettel egyesülve „HajdúBihar megyei'Mezőgazdasági Igazgatóság, Debrecen" nevet viselte.

14 Ettől függetlenül az összeolvadás már korábban megtörtént, mert találkozunk olyan ügyirattal, amely március 13-án már az egyesült igazgatóság fentjelzett fejlécét viseli.

15 Az egyesítés ui. nem máról-holnapra következett be, a szervező munka megelőzte a végrehajtást, s március 15. így csak lezárja a mezőgazdasági igazgatás szervezetében bekövetkezett változást. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a megyei igazgatás e területi átalakítása 1950. március 15-én nem érintette a területen működő állami szakigazgatás szervezetét: a különböző szakigazgatási szervek megmaradtak, a változás csupán a Belügyminisztérium főhatósága alá tartozó megyei igazgatást érintette. Az állami szakigazgatási szervek további fennmaradását indokolta az a körülmény, hogy a helyi belügyi közigazgatást és az állam különböző irányító feladataiból adódó részletmunkák rendszerét egyetlen egésszé: a szocialista típusú államigazgatás egeszévé csakis a tanácsrendszer kiépítése után lehetett összekapcsolni; erre pedig csak hónapokkal később került sor. A belügyi igazgatás e részleges területi átszervezése egyelőre így csak annyiban érintette a szakágazatokat, hogy mindazok a hivatalok, hatóságok, melyeknek illetékessége a mindenkori megye területére terjedt ki, maguk is összevonták hálózatukat; — így került sor a két megyei Igazgatóság egyesülésére is. Nemcsak szervezeti, szerkezeti, de tartalmi változást is jelentett a helyi tanácsokról szóló, 1950. május 13-án kelt 1950. évi I. tv. A törvény 27. § kimondotta, hogy „a helyi gazdasági, társadalmi és kulturális tevékenység vezetője" a helyi tanács. A tanácstörvény alapján Hajdú-Bihar megye alispánja május 31-én elrendelte, hogy június 5-ig meg kell szervezni — egyelőre elméletileg — az ipari, kereskedelmi és mezőgazdasági osztályokat, s e határidőig a Mezőgazdasági Igazgatóság adja át leltári tárgyait az alispáni hivatalnak. A megszervezés megtörtént, s a megbízott előadó határidőre jelentette, hogy az új mezőgazdasági osztály június 5-én megalakult, s létszáma (a gép- és traktorállomási cso14 A megyék területi beosztását szabályozó 4343/1949./XII. 14./M. T. sz. rendeletet végrehajtotta az 5201/4/II-1/1950./I. 29./B. M. sz. rendelet, ez azonban Hajdú és Bihar megyéket nem érintette. 15 DÁL, Mezig., 1310/1949. ikt. sz. 16. alapsz.