Levéltári Közlemények, 31. (1960)
Levéltári Közlemények, 31. (1960) - Komoróczy György: A mezőgazdasági igazgatóságok Hajdú és Bihar megyékben 1949–1950-ben / 138–159. o.
A mezőgazdasági igazgatóságok Hajdú és Bihar megyékben 1949—1950-ben 143 szőlés'zet, borászat, kertészet, méhtenyésztés, selyemtenyésztés, mezőgazdasági gépgazdálkodás üzemanyag ellátása az Igazgatóság hatáskörébe került. Viszont nem vonta a rendelet az Igazgatóság jogkörébe az Országos Közellátási Hivatal, az Országos Vízgazdálkodási Hivatal, Országos Földhivatal helyi szerveit. Fenti kormányrendelet a 10427/1949. F. M. sz. miniszteri rendelet április 1-ón (Magyar Közlöny április 3.) azzal a bővítéssel hajtotta végre, hogy a 2. §. 2. bekezdése kimondotta az erdőfelügyelőség, a kerületi gazdasági főfelügyelő, kerületi állategészségügyi felügyelő, vármegyei termelési miniszteri biztos állásának megszűntetését, viszont Hajdú megyét nem érintő egyes .növényegészségügyi körzeteket fenntartott (Kecskemét, Kiskunhalas, Mosonmagyaróvár). Ugyanakkor fenntartotta az F. M.-nek a közép- és felsőfokú szakoktatás, állami birtokok, kísérletügy, telivértenyésztés, méntelep, szőlészeti kísérleti telepek, állami borpincék irányítását. Az F. M. hivatkozott rendelete (6.* §) megállapította az Igazgatóság szerhezeti tagolódását. Eszerint az Igazgatóság igazgatási, üzem- és tervgazdasági, szövetkezeti, növénytermelési és állattenyésztési osztályokra tagolódott. A pénzügyeket a mellérendelt számvevőség látta el. Egy március 31-én kiadott korábbi rendelkezés már a létszámot is megállapította ez Hajdú megyében öiszesen 49 személyből állott. S miután ez a rendelet az ügybeosztásra és a később tárgyalandó hatáskörre is fényt derít, megérdemli a részletesebb ismertetést is. Eszerint az Igazgatóság élén az igazgató állott, aki mellett a hivatali apparátus összefogására 1 titkári állás volt rendszeresítve. A terv- és üzemgazdasági osztályban működött az osztályvezetőn kívül 1 mezőgazdasági üzemi előadó, 1 gépesítési előadó. Az igazgatási osztályban 1 osztályvezető, 3 szervezési és ellenőrzési, valamint 1 szakoktatási előadó. A szövetkezeti osztályban 1 osztályvezető és 3 termelőszövetkezeti előadó. A növénytermelési osztály létszáma: 1 osztályvezető, 1 növénytermelési, 1 szerződéses termelési, 1 öntözéses termelési, 1 kertészeti és szőlészeti, 1 növényegészségügyi, 1 selyem- és méhtenyésztési, 1 erdészeti, 1 vadászati és 1 földhasznosítási előadó. Az állattenyésztési osztályon 1 osztályvezetőn kívül 1 szarvasmarha, sertés és juhtenyésztési előadó, 1 lótenyésztésig 1 állattenyésztési előadó, 1 apaállat nyilvántartó, 3 törzskönyvezési, 1 takarmány-, legelő- ós tej gazdálkodási előadó, 2 állategészségügyi előadó. Ezeken kívül az állományba tartozott 9 segédhivatali tisztviselő, 2 számvevőségi alkalmazott, 2 altiszt és 1 gépkocsivezető. 11 A Hajdú megyei Igazgatóság első vezetője, a kommunista Dani Imre, a többi megyei igazgatóval együtt a 4288/1949. M. T. sz. rendelet értelmében (Magyar Közlöny, 220. sz.) 1949. november 24-én tette le a hivatali esküt a földművelésügyi miniszter előtt, míg a beosztottak az igazgató előtt tettek esküt az Alkotmányra. (A késői eskütételt az Alkotmány hatálybalóptónek időpontja indokolja.)^ Az Igazgatóság szervezetébe beolvadt régebbi hivatalok fokozatosan kerültek felszámolás alá, és adták át az új hivatalnak irattáraikat. A Kerületi Állami Gazdasági Főfelügyelő ügykörét 1949. április 6-án vette át az Igazgatóság, míg az Állami Megyei Gazdasági Felügyelőség hatásköre egyszerűen továbbélt az új szervezetben. A volt Érdőfelügyelőség viszont csak július 41-én oszlott fel — április helyett. 13 11 Uo. 930/1949. ikt. sz. 44. alapsz. 12 Üo. 4887/1949. ikt. sz. 10. alapsz. 13 TJo. 3369/1949. ikt. sz. 44. alapsz.