Levéltári Közlemények, 31. (1960)
Levéltári Közlemények, 31. (1960) - Komoróczy György: A mezőgazdasági igazgatóságok Hajdú és Bihar megyékben 1949–1950-ben / 138–159. o.
140 Komoróczy György sági Felügyelőség kiterjesztette felügyeleti jogkörét Debrecen thj. városra is, tehát gazdaságpolitikai kérdésekben a fejlődés a városi törvényhatóságot a megyei törvényhatóság alá rendelte. Nim tartozott azonban joghatósága alá a növényegészságügy irányítása, amely továbbra is a 24000/1936. F. M, sz. rendelettel létrehozott Novényegészságügyi Körzetek irányítása alatt állott. A Gazdasági Felügyelőség m3gyei irányító szervezet volt a felszabadulás előtt, és az maradt utána is. A megye alatt álló mezőgazdasági igazgatási szervek illetékességét és hatáskörét a felszabadulás nem változtatta meg. E téren csak a tanácsrendszer kialakulásával következett be lényeges változás, amikor 1950. augusztus 15-tel megszűntették a járási gazdasági felügyelő intézményét, 1950. október 22-vel pedig a községekben a gazdajegyzői intézményt. 3 A 21/1950./I. 18./M. T. határozat ugyanis kimondotta, hogy minden járásban mezőgazdasági osztály szervezendő, amelynek működését a Mezőgazdasági Igazgatóság irányítja. E kormányrendeletet a 16025/1950./III. 9./F. M. sz. utasítás léptette életbe, amely egy lépéssel továbbmenve Hajdú megye területén Hajdúböszörmény, Hajdúnánás, Hajdúszoboszló ós Debrecen város területére városi mezőgazdasági osztályokat is szervezett (1. §). Ezek a rendelkezések közvetlenül a tanácsrendszer megalakulása előtt születtek meg, a tanácsrendszer életbelépte után hatályukat vesztették, és a mezőgazdaság irányítása teljesen a tanácsok hatáskörébe került. A községi gazdajegyző állását az 580/1948. Korm. sz. rendelet szabályozta, amely lényegében a kapitalizmus idején fennállt gazdasági tudósító községi állását fejlesztette tovább. Végrehajtási utasítása 1948. április 8-án 100500/1948. F. M. sz. alatt látott napvilágot. (Magyar Közlöny, Rendeletek Tára, 77. sz.) A felszabadulás után bekövetkezett változások megkövetelték, hogy a mezőgazdasági igazgatás területén a burzsoázia kezében egyesített irányító szerveket széttagolják. Az akkori történelmi helyzetben az volt a cél, hogy a szakigazgatás különböző fórumait differenciálják, hogy a Gazdasági Felügyelőség jogkörét különböző új hivatalokkal megosszák. Ezzel párhuzamosan pedig azt akarta elérni a forradalmi népi demokratikus államhatalom, hogy minél több mezőgazdasági ágazatot vonjanak állami ellenőrzés alá, s ezáltal biztosítsák a spekuláció korlátozását, szorítsák gátak közé a tőkés kizsákmányolást. E célkitűzés megvalósítása során látszólag ellentmondásos folyamattal találkozunk. Egyfelől fokozatosan kiépült a Gazdasági Felügyelőség hatásköre, s — mint már az előzőkben láttuk — kezdett a megyék életén belül a legnagyobb jelentőségű irányító szervezetté átalakulni. Másfelől viszont ezideig eléggé fel nem mért számban és jogkörrel szaporodtak a szakágazati jellegű irányító hivatalok, melyek alkalmasaknak mutatkoztak a burzsoázia erőinek megosztására. A szakigazgatás szaporodását az alábbiakban eléggé érzékeltetik majd azon intézmények nevei, amelyek végül a Mezőgazdasági Igazgatóságba olvadtak bele. Minden úionnan szervezett hivatal újabb személyi változást tett lehetővé, s ez a változás módot adott a munkás-paraszt szövetség útján haladó káderpolitika érvényesülésére. 1948 után ez a helyzet gyökerében megváltozott; a proletariátus a dolgozó parasztsággal szövetségben kivívta a hatalmat, §s frontális támadást indíthatott a burzsoázia állásai ellen. -_ A szervezés taktikai menetére jellemző,, hogy pl. 1949. január 20-án Hajdú megye területén az alábbi szakigazgatási szervezetek állottak fenn: Vár3 Páhi, i. m. 364. N old.
