Levéltári Közlemények, 31. (1960)

Levéltári Közlemények, 31. (1960) - Komoróczy György: A mezőgazdasági igazgatóságok Hajdú és Bihar megyékben 1949–1950-ben / 138–159. o.

A mezőgazdasági igazgatóságok Hajdú és Bihar megyékben 1949—1950-ben 141 megyei Gazdasági Felügyelőség, Körzeti Növénytermeltetési Előadó, Kerületi Növénytermeltetési Miniszteri Biztos, Növényegészségügyi Körzet, Kertészeti Felügyelő (korábban nem volt), Méhészeti Felügyelő (csak kerületi volt), Selyemtenyésztési Felügyelő (csak kerületi volt), Szőlészeti és Borászati Kerületi Felügyelő, Vármegyei Állattenyésztő Egyesület, Tiszántúli Állattenyésztő Egyesületek Szövetsége, Kerületi Lótenyésztési Felügyelőség (nem volt), Vármegyei Lótenyésztési Felügyelőség (nem volt), Kerületi Állattenyésztési Felügyelőség, Körzeti Tejgazdasági Előadó, Vadászati Felügyelő.

4 Nyilvánvaló, hogy ez a differenciált igazgatási rendszer a proletárdiktatúra kivívása után már nem tölthette be feladatát, s a mezőgazdaság irányító apparátusát az új államtípusnak megfelelően szintén meg kellett változtatni. Az egész átszervezés ilyen módon része lett azoknak az egész országban meginduló gazdasági-politikai változásoknak, melyek a győzelem következtében születtek meg. Hangsúlyoznunk kell, hogy az új szervezés határozottan szocialista típusú szakigazgatást kívánt létrehozni a mezőgazdaságban is, és ezzel a burzsoázia szétszórt, de az addigi szervezeti keretek között még fennálló bástyáit akarta véglegesen legyőzni, hogy hozzájáruljon a falusi kizsákmányolás fokozatos felszámolásához. Ennek az új szervezetnek jelentősége akkor felmérhetetlen volt, s a későbbiek során megmutatkozott, mily helyes volt az új igazgatási forma kialakítása, amely kitárta a kapukat a marxista-leninista osztálypolitika érvényesülése előtt a mezőgazdaság irányító állami szervezetében. így vált az Igazgatóság a proletárdiktatúra rendszerén belül az MDP politikájának végrehajtó szervévé. Az átszervezés gyors ütemben haladt, bár nem volt zökkenőmentes. 1948. december 30-án a Földművelésügyi Minisztériumban értekezletet tartottak a mezőgazdasági szakirányítás átszervezése tárgyában. Akkor azt tervezték, hogy „Földművelésügyi Igazgatóság" néven hoznak létre egy új szervezetet az összes mezőgazdasági szervek egybefogásával.

5 Ilyen értelemben hívták fel a határozat alapján jelentéstételre a Gazdasági Felügyelőségeket. Ugyanezt a célt szolgálta a 165 189/1949. I. 3. F. M. sz. belső utasítás is, amely elrendelte, hogy a felügyelők szorgalmazzák „a vármegye székhelyén levő mezőgazdasági szakhivataloknak egy épületben történő elhelyezését". E szakhivatalok sorába vonták a megyei Földművelésügyi Tanácsot is; Debrecenben ennek székháza lett volna kijelölve az új hivatal székhelyéül, azonban abban akkor a DÉFOSz apparátusba dolgozott, s emiatt az összevonás február 28-ig nem is volt megoldható. 6 A tárgyalások menete során merült fel az az elgondolás, hogy Földművelési Igazgatóság elnevezés helyett az új szerv „Mezőgazdasági Igazgatóság" nevet kapjon. Az eredeti elgondolás a Földhivatalt is hozzácsatolta volna az újonnan létesítendő Igazgatósághoz.

7 Eredeti formájában azonban mégis „Földművelésügyi Igazgatóság" néven találkozunk az új szervezettel, amely Hajdú megyében március 4-én alakult meg. Az eredeti jegyzőkönyv felsorolja az új hatóság létrejöttének körülményeit. A megalakulás időpontjában az Igazgatóságnak alábbi osztályairól tudunk: üzemgazdálkodási és tervosztály 4 személy, igazgatási osztály 4 személy, termelőszövetkezeti szervezési osztály 2, általános növénytermelési osztály 6, 4 DÁL, Mezig., 139/1949. ikt. sz. 44. alapsz., és Páhi, i. m. 365. old. 5 BÁL. Mezig., 16/1949. ikt. sz. 10. alapsz. 6 Uo. 139/1949. ikt. sz. 49. alapsz. 7 Uo. 471/1949. ikt. sz. 44. alapsz.