Levéltári Közlemények, 31. (1960)
Levéltári Közlemények, 31. (1960) - Jenei Károly: A pénzintézeti üzemi bizottságok működése 1945–1948-ban / 121–137. o.
A pénzintézeti üzemi bizottságok működése 1945—1048-ban 135 értekezletein részt vettek, az érdekköri vállalatok működését ellenőrizték. A bankok iratait, könyveit és levelezését láttamozták. Minden jelentősebb ügylet megkötéséhez előzetes hozzájárulásukat kellett kikérni. A miniszteri biztosok minden olyan cselekmény ellen, mely közérdeket vagy a bank vagyonállagát sértette, óvással élhettek. Az óvásnak halasztó hatálya volt, a vitás kérdésben jogorvoslat kizárásával a pénzügyminisztérium döntött. 73 A bankok ügy- és üzletvitelének ellenőrzésében az üzemi bizottságok természetesen továbbra is részt vettek, és emellett tapasztalataikkal támogatták a miniszteri biztosok munkáját. A miniszteri biztosok az üzemi bizottságokkal szoros kapcsolatban álltak, az üzemi bizottsági üléseken rendszerint megjelentek. 74 . A bankok állami ellenőrzésének megvalósítása az egész bankszervezet államosításának csak bevezetése, előkészítése volt. 1947 júliusában a hároméves terv törvény lett. A törvény hatalmas pénzösszegek felhasználásáról intézkedett. Az adókból, jövedékekből, tervkölcsönbol, valamint az állami üzemek feleslegeiből származó pénzösszegek forgásának tervszerű szabályozása elengedhetetlenné tette, hogy az összes nagyobb pénzintézetek vezetése az állam kezébe jusson. 75 Az 1947-es augusztusvégi országgyűlési képviselőválasztások után a reakció ugyan még kísérletet tett a bankok államosításának elodázására, a szeptember 23-án megalakult új kormány azonban az államosítási törvénytervezetet november 4-én az országgyűlés elé terjesztette. Az 1947. évi XXX. törvénycikk lezárta a bankkórdés vitáját. A törvény rendelkezései következtében a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzintézeti Központ I. kúriájába tartozó, tehát valamennyi nagybank magyar tulajdonban lévő részvényállománya az államkincstár tulajdonába ment át. Az államosítással lezárult a bankok üzemi bizottságai működésének első korszaka. Vitathatatlan, hogy az ipari üzemi bizottságok szerepe és működése jelentősebb volt, de mellettük a bankok üzemi bizottságai is eredményesen kivették részüket a romokban hevert gazdasági élet újjáépítéséből. Legfőbb érdemük volt, hogy a várakozó álláspontra helyezkedő tőkés bankvezetőkkel szemben a bankok működésének a megindítását kezdeményezték, a banképületek helyreállítását irányították, a bankokat a fasiszta elemektől megtisztították, az alkalmazottak adott lehetőségekhez mért ellátásának biztosításában részt vettek, a bankok munkájának ésszerűsítésére javaslatokat dolgoztak ki, a munkafegyelmet helyreállították, és nem utolsó sorban, egyes kivételektől eltekintve, ellenőrző munkájukkal korlátozták a bankok spekulációs tevékenységét, s irányítást gyakoroltak az érdekköri vállalatok működésére. A bankok üzemi bizottságai az ipari munkásság üzemi bizottságaihoz hasonlóan az MKP politikáját támogatták, és jelentős szerepet töltöttek be a népi demokratikus rend győzelméért folytatott harcban. A bankok államosítása és a tőkés vezetés kiszorítása után az üzemi bizottságok működésének új fejezete kezdődött meg. Az üzemi bizottságok hatásköre módosult, ellenőrző szerepük háttérbe szorult, viszont annál jelentősebben előtérbe léptek az üzemi bizottságok munkaszervezési ós érdekvédelmi feladatai Jenéi Károly 73 Magyar Közlöny, 1947. 121—122. sz. és Magyar Nemzeti Bank havi közleményei, 1947. 5—6. sz. 74 KGL, Magyar Altalános Hitelbank iratai, 157. cs. 76 Magyar Törvénytár, 1947. 242. o. (XXX. t. c. indoklása.)
