Levéltári Közlemények, 31. (1960)

Levéltári Közlemények, 31. (1960) - Jenei Károly: A pénzintézeti üzemi bizottságok működése 1945–1948-ban / 121–137. o.

A pénzintézeti üzemi bizottságok működbe 1945—1948-ban 131 aligha szolgáló új vállalatokat, kártya- és irógépgyárat alapított.

538 Ezzel szemben az államosítások kórdósének napirendre kerülése után a bank a Rimamurány—Salgótarjáni Vasmű, ' a Salgótarjáni és Borsodi Szénbányák forgótőke-szükségletéről csak a legszűkösebb keretekben gondoskodott. A reakció előretörése az 1945-ös novemberi országgyűlési képviselőválasztásokat követően még jobban megnehezítette az üzemi bizottságok ellenőrző munkáját, sőt egész működését. Különösen a vezető bankokban megerősödött a kisgazdapárt és a szociáldemokratapárt jobboldali csoportjainak tevékenysége. A Kereskedelmi Bank üzemi bizottsága a reakció nyomására a szociáldemokrata elnökhelyettest leváltotta, és helyébe kisgazdapártit választott, a bank alkalmazotti kara pedig az üzemi bizottság póttagjainak megválasztása alkalmával 1 kommunista, 1 szociáldemokrata és 5 kisgazdapárti póttagot választott be az üzemi bizottságba.

54 A reakció térhódításával egyidejűleg a bankok igazgatóságai gazdasági téren indítottak támadást az üzemi bizottságok ellen. Hogy az üzemi bizotságok működésót megbénítsák, és más irányba tereljék, szándékosan elhanyagolták az alkalmazottak ellátásának biztosítását. Több pénzintézeti menza ennek következtében élelmiszerkészlet nélkül maradt.

55 Az alkalmazottak ellátása még válságosabbá vált, mikor a bankok megtagadták a beszerzési csoportok finanszírozását, és nem vállalták a menzák rezsiköltségét.

56 A reakció támadását a Magyar Kommunista Párt kezdeményezésére létrejött Baloldali Blokk 1946. március 7-i tömegmegmozdulása visszaverte, a politikai válság veszélye elhárult, a koalíciós kormányzás változatlanul fennmaradt. A gazdasági helyzet is örvendetes módon kezdett javulni. A szóntermelés az 1945. májusi napi 1000 vagonról, 1946. március végére napi 2200 vagonra emelkedett.

57 A Szovjetunió 30 millió kg gyapotot' bocsátott bérmunka formájában az ország rendelkezésére. Megjavult az ország közlekedése, a Szovjetunió bekapcsolódásával légiforgalmi és hajózási részvénytársaság alakult. Lassú ütemben kiépültek a külkereskedelmi kapcsolatok is. Az infláció azonban egyre jobban megnehezítette a gazdasági újjáépítést, és egyre elviselhetetlenebb teherként nehezedett a dolgozókra is. Az inflációt a tőkések szabotázsai és a feketepiac csak fokozták. Az infláció méreteit jellemzi, hogy 1945. májusában egy dollárért 400, 1946. július végén pedig 6,3 kvintillió pengőt kellett adni.

58 Bár az infláció utolsó szakaszában rendkívül megnehezedett az üzemi bizottságok munkája, hiszen érdekvédelmi kérdések tömkelegével kellett foglalkozniuk, ennek ellenére éppen ebben az időszakban szilárdult meg és bővült ki jogkörük. Az üzemi bizottságok mind gyakrabban fordultak a döntőbizottsághoz. Az Országos Kereskedelmi Üzemi Döntőbizottság határozatai pedig sok vitának vetettek véget. Nagyjelentőségű volt ezek között az a határozat, mely kimondta, hogy a munkaviszonyból származó ügyeket mindenkor az üzemi bizottsággal egyetértésben kell intézni, megegyezés hiányában pedig a bankvezetés döntését nem lehet végrehajtani. A döntőbizottság a Kereske53a Pesti Tőzsde, 1946. május 23. 54 KGL, Pesti Magyar Kereskedelmi Bank iratai, Titkársági okmánytár, 12694. sz. 55 Uo. 56 KGL, Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank iratai, 161. cs. 57 KGL, Pesti Hazai Első Takarékpénztár iratai, 11. cs. 58 KGL, Pesti Magyar Kereskedelmi Bank iratai, 1944—1946. évi igazgatósági jelentés. 9*