Levéltári Közlemények, 31. (1960)

Levéltári Közlemények, 31. (1960) - Jenei Károly: A pénzintézeti üzemi bizottságok működése 1945–1948-ban / 121–137. o.

13Ö jenéi Károly részt vesznek, követelte, hogy a naponkénti postaosztási konferenciákra és vezetői értekezletekre is hívják meg az üzemi bizottság képviselőit,

48 Ellenőrzési jogkörébe igyekezett fokozatosan az érdekköri vállalatokat is bevonni. Ilyen megfontolásból kérte a bankvezetést, hogy az érdekköri vállalatok megüresedő igazgatósági és felügyelőbizottsági tagsági helyeit, rangra való tekintet nélkül, a bank érdemes alkalmazottaival töltesse be. A Kereskedelmi Bank üzemi bizottsága emellett az ipari érdekeltségek rendszeres ellenőrzését feladatának tekintette. Az ellenőrzés gyakorlása végett a reszort vezetők két-három hetenként megküldött újjáépítési jelentéseit nem tartotta kielégítőnek, hanem az időszerű kérdések megvitatására a budapesti és vidéki érdekköri vállalatok vezetésével és ellenőrzésével megbízott igazgatókkal közvetlen megbeszéléseket tartott.

49 Az ellenőrzésnek azonban nem mindegyik pénzintézet üzemi bizottsága tulajdonított ilyen nagy jelentőséget. Az Angol-Magyar Bank, a Hazai Bank és a Magyar-Olasz Bank ügyvezetésének és üzletvitelének ellenőrzése merőben formális jellegű volt. Az üzemi bizottságok képviselői az említett bankok igazgatósági ülésein és értekezletein részt vettek ugyan, de azokon teljesen passzív magatartást tanúsítottak.

50 Több pénzintézet üzemi bizottsága pedig a bank és alkalmazottak tévesen értelmezett érdekazonossága miatt az ellenőrzést teljesen elhanyagolta. Különösen a kisbankoknál figyelhető meg ez a jelenség. Jellemző példaként említhető az ellenőrzés lebecsülésére a Magyar Takarókpénztárak Központi Jelzálogbankja üzemi bizottságának a magatartása. A bank léte a felszabadulás után kérdésessé vált, mivel sajátos üzletágát nem folytathatta. Az igazgatóság azonban az egyedül helyes megoldás, a bank felszámolása helyett, megkísérelte a bankot életben tartani, s új, közérdeket sértő üzletágakkal, főként az infláció ideje alatt elburjánzott hetikamat üzlettel igyekezett a rezsiköltséget megkeresni. A gazdasági szempontból káros tevé

T kenységét a bank üzemi bizottsága is szentesítette.

51 Mikor a Pénzintézeti Központ revíziója a szabálytalanságokat megállapította, az üzemi bizottságnak valamennyi tagját leváltotta a szakszervezet. Ahol az üzemi bizottság feladata magaslatán állt, és nem azonosította magát a tőkések érdekeivel, ott a bankvezetés minden eszközt igénybe vett az ellenőrzés kijátszására. A kapitalista bankrendszer ügyvezetésének bonyolultsága és útvesztői bőven adtak erre lehetőséget. A Kereskedelmi Bank üzemi bizottsága például hiába végezte feladatát nagy felelősségérzettel, mégsem tudta megakadályozni az igazgatóság közérdekellenes üzleteit. Az üzemi bizottság csak utólag, üzletkötések után értesült arról, hogy a vezetőség az állami hitelakciókból szerzett jövedelmét milyen spekulációs célokra fordította. Nem tudott előzetesen arról sem, hogy a bank a Garamvölgyi Cukorgyár részvénytöbbségét a nemzetközi pénzpiacon,

52 a Magyar Élelmiszerszállító és Árukereskedelmi Rt, a Szobi Kőbánya és a Ma gyár" Repülcgér szerelvénygyár részvényeinek egy részét pedig a hazai pénzpiacon értékesítette,

53 és újjáépítési célokat P 48 TJo. 49 KGL^Pesti Magyar Kereskedelmi Bank iratai, Titkársági okmánytár 12 694. sz. w 50 KGL, Hazai Bank iratai, 4. cs.; Angal-Magyar Bank iratai, 2. cs.; MagyarOlasz Bank iratai, 50. cs. 51 KGL, Magyar Takarékpénztárak Központi Jelzálogbankja iratai, 2. cs. 52 KGL, Pesti Magyar Kereskedelmi Bank iratai, 68. cs.', 1945 június 13-i ügyvezetői értekezlet jegyzőkönyve. 53 Uo. 1944—1946. évi igazgatósági jelentés.